Havas Éva : Álomfoszlány

az éj rámölelte fekete leplét
– ilyen lehet a nemlét –
lebegsz a semmibe’
ne reszkess ennyire
húnyt szemhéjad védelem
mögötte a végtelen
majd lassan hajnal szivárog
függöny résén – látod
szívembe csempész új világot

Legutóbbi módosítás: 2012.03.18. @ 13:58 :: Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))