Vers

Kéz kezet mos

Fotó: Fotóház – Domgor         Minden, mi végtelenné válik, felkutathatatlan, részeiben megtalálható talán a nagyban, de ízét veszíti, akár sóbányákban kristálycukor-szemcse, végül minden belealakul az elvárt többletekbe. Ha cseppnek képzelem magam – egy csapból folydogáló árva cseppnek, [… Tovább]

Vers

TEODICEA

Leibniz nyomán Valamit látok a semmin innen, valami elindul a felszín peremére lépve. Valami felnyitja szemem, s formát önt a létez?k összesége.   Ragaszkodom a tévedéshez, ujjaim közül kicsúszik a harmónia. Gyilkol a képzelet. Lopott almába törik fogam, értelmem hiába [… Tovább]

Egyéb

semmi

Szerelmes lettem régen a semmibe.  Illúziónak hívtam, varrtam álomruhát, és abba öltöztettem. Egyszercsak felnevetett, mi addig semmiként bújt. Felőlem. S anyaggá szelídül azóta újra s újra, ég hold-csillag nászban, elmém tejútját beragyogja.    

Vers

Naponta

hallgatom…   Szívem, mint bomlott malom zörög, kopog, hallgatom. – Csitt! Még pár nap, várj csak! Az övé ide simul, a zaj csitul. – Hiszed még? – kacsint rám, pimaszul.   Párnám simítom: – Azt mondta! – Nem mondott semmit, [… Tovább]

Vers

Madárijesztő magány

    Hógyöngy száll a télkoronás fákról, fakeresztem fészkét belepte a dér, seregélyek, varjak menekülnek tőlem, borzongó magányom kísértetfehér,   lemetszett ágként fáj, sínylődik a lelkem, rikító színeim kiszívta a nap, játékszere lettem fagynak, szélviharnak, nem lóg rajtam már csak [… Tovább]

Vers

Ebadó

(Beszélgetés ebemmel)   Kutya-szerencséd van kalácsszeműm -ember számba vettek – a hatalom ült törvényt s jaj neked hű ebem lajstromba kerülsz már látom vonyítani se mersz sunyítasz csak körbe sündörögve gyanús vagy mint cinkelt zsugák lapjai közt a paragrafus   [… Tovább]

Vers

Túl a ponton…

…biztató.   A ponton túlra jöttem, ahol nem kezdődik mondat, értelmét veszíti bennem minden egyes szótag. Összeférhetetlen szavak halnak egyre – másra, mint a flörtbe csókolt vágyak búcsúkor a lányba. Keresve sem talál ember ennél szebb vidéket, mégis visszafordulok, mert [… Tovább]

Vers

Túl a ponton…

( : ) A ponton túlra jöttem, ahol nem kezd?dik mondat, értelmét veszíti bennem minden egyes szótag. Összeférhetetlen szavak halnak egyre – másra, mint a flörtbe csókolt vágyak búcsúkor a lányba. Keresve sem talál ember ennél szebb vidéket, mégis visszafordulok, mert szembe menni félek.  (Lassítsunk…)  [… Tovább]

Vers

Lehet mégis?

    Szeretlek, mert látlak akkor is, ha nem vagy szemem el?tt. A lét sodrása együtt visz veled, egymásért vállaljuk az id?t!   E boldogító ragaszkodásnak képzelt viszonzása áthat. Lehet mégis, ha nem vagy velem, benned más valót él a [… Tovább]

Vers

Ördöglakat

A világ végül kiszakad belőlem, mint jó újszülött, már semmit sem értek, de lelkem mégse veszitek el tőlem, s a vadvirágok lábnyomomba lépnek.   Csak testem vásik el, a felelőtlen, de hihetetlen élesek a képek, a milliárddal egy darabba nőttem, [… Tovább]

Novella

Bájátadó adás-vevés

        Volt egy leányka a faluban, úgy keveredett oda, a ki tudja honnanból. Szerteszéjjel csúfított karszalaggal mászkált a fegyveresekkel és bár alig múlt tizennyolc éves, puszta passzióból lövöldözte, a be nem szolgáltatott jószágokat. Nagy kedvtelése lett a [… Tovább]

Vers

Fehér a föld

Hóesésben érkezett az ünnep, mint a régvárt szerelem, így szokás. Feldíszítjük csendben a lelkünket. Fehér a föld, tiszta a fohász. Elfed jajszót, be nem forrt sebeket,hol énekszó a fegyverropogás. Az ember üdvösségéért eped, ha nincs más, hogy önmagán segítsen.Felkapcsolja a [… Tovább]

Adoma

Újéves

      Táncoltam, az új évből az óba, fordítva persze, az óból az újba. Rendőr volt, focista, latinultudó, csemballón zenét szerző okostojás ő. De egyik sem füstölt, s lám kedve volt, hiába futottam a tánc elől, egyikük megtalált.   [… Tovább]

Vers

Tétova szavak

Elhasznált mondatok sorakoznak bennem, keresem az újat, mit nem írtak le még, szívemben tolongnak névtelen érzések, ujjaim hegyén b?röd emléke ég… Az este lassanként éjszakába siklik, s még mindig nem tudtam – nincsenek szavak arra, hogy leírjam mit okoztál bennem, [… Tovább]

Vers

Lételemem

    Mint csöndes hant felett őrködő akác, úgy ölel tekintetem, s te kedélyesen terülsz  ”varázspáccal” puhított lelkemen.   Szipogó álmaimból friss delet terelő hangodra kelek, hű, mindhiába (vélt) csókomat, csak egyre igazabbnak hiszed.        

Vers

lehunyom szemem

üresen kong a világköröttem  nélküledvisszhang     nélkülia  fájdalmas  csendkordában  tart ez a kényszerített   rendlehunyom  szemem és   eleven   létezelott     karácsonykorvelem   szeretkezel    

vegyes

OLYAN KÉNE’

Csúfolódós válasz az újévi jókívánságokra…   Olyan kéne’ ami nincs – kopasznak, hogy legyen tincs, földig érő haja szálát bámulják, mint Ég csodáját   Olyan kéne’ ami nincs – kavics között legyen kincs, kívánságra eleségünk, nagy vagyonhoz, békességünk.   Olyan [… Tovább]

Humor

Szilveszteri karrier

A malacka vacka az ól, ahol jól elábrándozik azon, hogy ? lesz majd az a fazon, aki szilveszter éjjel, kéjjel tekintget szerteszéjjel, és bohókás szeszéllyel még egy kunkort teker a farkába, hogy odanyomja az ünnepl?k markába.   De a csúcs [… Tovább]