…vagyok újra
nap szilánkja
űrben kongó
fázó láng
itt van Ady
nagy talánya
földre dobva
messze vágyva
kihült göröngy
lett csupán
mert mar a szó
s mar hiánya
mert mar a
mosoly hazugsága
mar a csend
s mar fala
s mar hogy mégsem
volt itt soha
mardos önvád
s mar harag
mar hogy csalódni
nem szabad
mar a magány
mar a hideg
s mar hogy én sem
voltam szelídebb
földre hulltam
nincsen lángom
kihült göröngyként
messze vágyom
fázó kis láng
nap szilánkja
tűzvészt
szíthat a világra…
Legutóbbi módosítás: 2011.12.29. @ 09:51 :: Péri Györgyi