Vers

Vállainkon óriás id?

Apám ritkábban kísér a kapuig, csigolyáit fél évszázad indulói taposták csörg?sre, kattogósra. Ami sujtás van, mind belecsontosodott derekába, bosszús, tör?dött tekintetébe. Én is tudom, amit apám rég megtanult már: a végeken élünk. Végeken, hol a földszagú, nyers eleven hitek szeleit [… Tovább]

Karcolat

Izzásban

Jelenj köztünk hő leánya… *      Ketten ballagtak kézenfogva a mezőn, alakjukat élesre rajzolta az alacsonyan járó nap fénye.  — Te tényleg tudsz tüzet gyújtani csak úgy, minden nélkül? — nézett Kenor a lányra.  — Tudok hát — mondta [… Tovább]

Karcolat

Bátorságlecke

Ha bátor fiút akarsz nevelni, te sem mutatkozhatsz gyávának! *     Úgy lüktetett a szívem, mint — ahogy mifelénk mondják — a pucos veréb feneke. Fájdalmasan vergődött a mellkasomban, ahogy lehajoltam, ki akart esni a számon. Összeszorítottam fogsoromat, s [… Tovább]

Novella

Boldogság

      A lány boldog volt. Minden csodásan alakult, a munkahelyén jól érezte magát, a fiú szerette, szinte elhitte, lehet még boldog az életben. Aznap mikor hazaért, senki sem volt még otthon. A számítógép elé ült, és felment az [… Tovább]

Humor

Szilveszteri különjárat

December harmincadikán éjjel kezdődött a történet, és Szilveszter napján hajnalban fejeződött be, abban az időben, amikor még fel sem merült a kérdés, hogy melyik repülőtérről indulunk és hova is érkezünk. Egy volt… A FERIHEGY.*       Akkoriban a tranzitban, [… Tovább]

Novella

Lázas vagyok…

Pár éve egy ártatlan élmény boldoggá tett. Meg?rzés végett leírtam, ma el?került… Réges-régen, már alig emlékszem,Álltam az ablak el?tt, és csak néztem.   Lázas vagyok… vagyis… érzem, hogy a homlokom meleg… biztosan lázas vagyok… Nem… nincsen semmi bajom… pontosabban ez [… Tovább]

Vers

Tág, fekete szemekkel

Okos cs?sz a cementholdas éj,játszani engedi csont-csikóit a télnek.Nyargalásukra vigyázzba remekül a város,a fehérre fújt bérházak tág, feketeszemekkel merednek összedúlt díszkertjeikre.Tágulnak, dideregnek a hézagok.Az utolsó mozdulat marad ígymeg az emberben, az utolsó bentrekedt mondat,integetés, ha nagyot, nehezet búcsúzunk.Nyoma sincs bennem [… Tovább]

Vers

Sepr?t a gondokhoz

          Sepr?t a gondokhoz…                    Kilukadt ââ??â?? zsákombólââ??â??ââ??â?? fogy az öröm, tegnaptól kókadtan lóg a szögön. Bánatom ââ?¢Â« ki vallja? Panaszom ki hallja?♠ Komám, ha tipped van  megköszönöm!   Elmegyek,♥ megjöv?k, úton vagyok, gy?jtöm az [… Tovább]

Hírek

December 31.

Minden Toronylakónak és idelátogatónak boldog új esztendőt!       Áprily Lajos: Fogyó idő   Valamikor így mértem: évek, évek, egy idő óta így: napok, napok. S tán nemsokára napokkal se mérek, azt mondom: percek és pillanatok.   1966. március [… Tovább]

Vers

Százéves szeretőmnek

Öleltek kezeid, simogattak – már száradó és foltos-barna bőrük; körbevett a hangod izgatóan – most kaparósabb, halkabb, olykor elhal; testedért én kétszeresen álltam – s bizonygattam: örökké… – csak nézem; rosszul látok, szép szemed, mint régen…; járásod, a csípőd hogy’ [… Tovább]

Vers

írni

  magunkról magunknak   lélekt?l lélekig    sorról sorra    lapszélt?l lapszélig a teljesség fel?l   a teljesség felé    isten isten   én t?lem az énig   többé kevésbé   tiszta szívvel    regék és rigmusok   kezdett?l kezdetig   ***   írni írni nem írni   írni nem inri [… Tovább]

Vers

Vonat

  Csak suhan, robog sebesen ez a vonat, a lét pályaudvaráról zakatolva indul mint kósza gondolat,  az id? fogságába tolató, talpam alatt roppanó pillanat, gomolygó ködbe vesz? fém, csillanó sínpáron futó jövend?, melyen életem halad. Eltéríteni nem lehet, az irány [… Tovább]

Vers

Hullámverés

Az elejében ott a vége, fehér taraj a büszke jajban, beránt a nyers hullámverésbe, és csöppé zúzza a hatalmam.   Csak kapaszkodunk, kéz a kézbe, mint fürge fodrok, gyűrt karajban, bezúdulok a lüktetésbe, hogy ringatózhassak a dalban.   Egy óriási [… Tovább]

Paródia

Rendhagyó B.Ú.É.K.

Szilveszteri diri-dári-dó *       Bálterem… a plafonon kopott műkristály csillár, homályos fénnyel, halvány reménnyel.   Emberek gyűlnek a tömegben, s az ékes seregben, arany villog kevélyen, ifjon s vén tehénen.   Blazírt zenekar hangol már. Bár csak három [… Tovább]

Novella

Régi mese

  Szilveszter délután volt. A lány földalattival igyekezett a barátaihoz. Nagy buli készült, már alig várta, hogy odaérjen. Sötétbarna haja fényesen omlott keskeny vállára. Tizenhat évesen, teljes önérzetével nézett a vele szemben álló fiatal fiúra, aki mióta felszállt, le sem [… Tovább]

Vers

MENTVE

Kiemeli fejedet a vízből. Érted? Kapsz levegőt újra. Ne zihálj, ne örülj túlságosan – folytatod, hol másik hagyta: ez itt most nagyon a te életed, tudj a vízről, de ne figyeld, előre tarts – bármerre – part felé. Lentről már [… Tovább]

Vers

Virág

Kis hajtás n? a földb?l Piciny Szár kél a bölcs?b?l. N? a fény felé s, mint a víz a medrében terjeszkedik a szívünkben. Elveszik a fény sugaraiban Hirtelen t?nik el az áradatban. Élete csekély hossza nem bátortalanítja Élete öröme mi [… Tovább]

Vers

Nem eszek, ha nem vagyok éhes

A ceruza vége kitört, markomban a hegyez?, vadul integetnek a lélekelemz?k. Négy égtáj van, az én utam az ötös, szürke grafit ütötte seb, a papírból vér csöpög. Morfológia? Tanatológia? Törékeny testedet a részvét  kétrész szakítja.   Lelked szaftját  fogd fel inkább [… Tovább]

Vers

Mellszemű

a címet Radnai Pistától loptam   Kibont az éj. Sötét repkény közt leled a holdat. Földút ölében mégy, kettévált combú fák közt bozont s kopár bozót, görbe ágak, sötétbe font selyem. Mellszemű dombon holdsugár csorog, pehelyfüvek az ég csillagaiba kapaszkodnak. [… Tovább]

Vers

Csendvilla

  Elviselni a csendet. Amikor már lélekben sincs senki veled. Sorsuk tovább szalad, míg tiéd sántán, magát vonszolva halad. Lomha párhuzamos, sose ér hozzá semmihez, csak utat keres a csendek között. Süket csend. Béke csend. Csendbéke, egyedülcsend. Fontolt csend. Magánycsend. [… Tovább]

Vers

Új év

Új év szépsége kísért és sarkal szüntelen, ahogy elképzelem a még meg se születőt, bár hajnalom, delem elmúlt felettem s az alkony közelít, mégis várom őt s hiszem, ha fogytán is a lencse s a virsli rövidebb -vele eszem- nem [… Tovább]

Paródia

Belbecs

      Meglódult az idő. A tervezett induláshoz képest, két órával később eredtek útnak. A fiúnak feltűnt, hogy barátait, puttony méretű hátizsákok cibálják vállból gerincferdülőbe. Még Margit is, akivel hetek óta csak fonódott és szövődött kapcsolatuk, cudarul felmálházta magát. [… Tovább]

Paródia

TÚL

(valójában nem is paródia)   hamar „túlvagyunk”: fény, szív és szivárvány, belső hang, titok, égi rend és vágyak, tíz, tisztaság meg harc – mind egy kupacban utazónak hátán – mint a múlt a zsák – és szája szólni kezd, és [… Tovább]

Kisregény

Sasok földje I. fejezet

1944. június 16.   Kegyetlenül záporzott az es?. Szokatlan gyorsasággal csapott le és megiramodó, gyors szemei megtáltosodott tücskökként pattogtak a felhevült talajon. A vakító, mediterrán napfény gondosan beburkolódzott a s?r? fellegek mögé és az egész tájat egy errefelé igen szokatlan [… Tovább]

Elbeszélés

Gyere velem 2

A gerinc tövéb?l ered a Tatros folyó, itt ugyan még csak patak, de a völgy végére a sok oldalvölgyb?l lefutó sok-sok patak által felduzzadva már zúgó, hömpölyg? folyó. Ennyi forrást, vízeret, patakot még sehol nem láttam ekkora területen belül. Ha [… Tovább]