szívemben…
Tétova léptekkel jött az ősz,
soká nem időz…
Ködbe burkolja a halott leveleket.
Eres keze fázik,
zsebéből gyertyát kotorász.
Novemberi alkonyatkor
tenyere óvja a kicsi lángot,
sírok közt lépeget…
Nyomában járok,
viszek emlékeket.
Szívemben pislákoló fény
idézi gyermekkorom világát.
Hideg az út…
magányosan sír a kicsi láng.
Legutóbbi módosítás: 2011.10.27. @ 13:27 :: Sonkoly Éva