Tegnap az éj rám borította
vastag,
fojtó szövetét,
mozdulatlanná
dermesztett a félelem,
mint gyerekkoromban
mikor rettegtem,
hogy a szekrénybe
lakó szörny
leharapja a takaró alól
kilógó kezem.
Nyakam körülfonta
árnyéktalan
hallgatás,
egy ér riadtan
lüktetett,
a sötét puhaságba
burkoltam magam,
s közben csak fülelt a csend.
Legutóbbi módosítás: 2011.10.23. @ 17:04 :: Maretics Erika