Otthon szült könyvvel a kezében. Majdnem. A terhesség alatt egész végig feküdt és olvasott. Nem lettem könny?: 3.60, mint kés?bb a kenyér, amiért jártam. Nagymama bibliája pinceszagú volt. Féltem az oroszlánjaitól, pedig felolvasta többször Dániel könyvéb?l: Az én Istenem elküldte angyalát, és az bezárta az oroszlánok száját, úgyhogy nem bántottak engem.
Mégis a saját meséim szerettem, például a csillagsapkás kutyásat. Gyönyör?, így hívták a kutyám. Fekete puli volt, néha elkóborolt. Egyszer talált egy csoki csillagot a piacon. Legalábbis anyával ott láttam ilyet. Megettük. Varrtam érte neki egy sapkát, mert mindig a szemébe lógott a sz?r. A sztaniolpapírból, piros oldalát kívül hagyva, csillagot készítettem rá.
Apa A félkegyelm?t vitte be a kórházba. Piros kötés? volt a könyv, hazakerült. Nem tudtam, mit jelent a koszorúér. Este apró koszorúkat képzeltem a falvéd? szögeire.
Anya utána egy ideig nem olvasott csak szólt a sötétben a rádió, az Esti mese. Egyik este az ágyban bejelentette, férjhez menne Sanyi bácsihoz. Mint a strandon a vízbe, fejest lehetett volna ugrani a csendbe. Még le sem telt a gyászév, szólalt meg végül a tizenhárom éves bátyám. Ilyen csúnya férfihoz, kérdeztem sírva. Ezután anya még többet olvasott magában. Én a könyvjelz?k végét szopogattam, és köpködtem a szöszöket. Hetedikben osztályf?nökit adtak: Éva órákon a pad alatt Dosztojevszkijt olvas. Nem kaptam vacsorát, és lefekvésig a könyvespolcokat takarítottam. Büntetés. Az Iszonyban találtam egy préselt virágot. Kihullott bel?le, mert összecsapkodtam a könyveket. Besöpörtem a kezemmel a szekrény alá, úgyis én takarítok. Akkor már tudtam különben, hogy anya ismerte „Éget? Esztert” személyesen, és hogy Németh László apát tanította. Ezt most a neten találtam: Amikor tanítottam, akkor voltam életemben a legboldogabb. Egy tanár egy év alatt körülbelül 800 órát tart, minden órát 32 gyereknek. Negyven év alatt ez egymillió tanóra. Ez egy tanár élete. Egy író mondjuk életében megír 20 könyvet. Mindegyiket kiadják 5000 példányban, minden kötetet ketten elolvasnak, a könyv végigolvasható 5 óra alatt, az is egymillió óra.
Ma mit mondana?
Emlékszem, apa egyszer kijelentette, a mai költ?k semmiháziak, ahogy József Attila. Tudom, nem kapta vissza a pénzt, amit kölcsön adott neki. Szerettem mégis a verseit. A regényeket is.
Egyszer aztán olvasás közben nedves lettem. Utána sokat sétafikáltam a f?téren. Merle Csikóéveink. Igen, nekem is udvarolt a f?szerepl? srác, Pierre de Siroac.
Feln?tt koromban kialakítottam az EOÉ-módszert: Elnyújtott Olvasási Élvezet. Érdemes kipróbálni, vagyis a regény olvasását a vége el?tt 30-40 oldallal úgy fél órára abbahagyni.
Kár, hogy nem tudsz visszajelezni, kedves Olvasó, hogy milyen érzés volt.
Meglesz az eredménye, hogy ennyit olvasol, bíztatott mindig anya. Igaza lett. Pár éve váláskor elfeleztük a könyveket, én csomagoltam be mind. Virágot nem tettem egyikbe sem. A könyvtárban, ahol dolgozom, állandóan folyik az orrom.
Idén anyától születésnapomra pénzt kaptam, és a borítékban A/4-es lapon nagybet?ivel a feladatot: OLVASD EL FÉL ÉV ALATT A BIBLIÁT! Nem adtam vissza.
Mostanában már keveset olvas. Szemüveggel se. Tegnap elmagyaráztam neki telefonon, a youtube hogyan m?ködik.
Egy novellát fejeztem be épp, miel?tt írni kezdtem. Eltalált, a múltba implantált kis lidocain-munkás tanárt. A f?szerepl? három évvel élte túl saját halálát. Nem volt vérkeringése, nem lélegzett, de olvasott és élt. Én újjászületni szeretnék, akár E-book readerként.
Kedves Szerz?,
nem novella, valahogy másképp kéne ?t aposztrofálni. Másik problemám: azok a számok úgy visítanak, mint a kismalac, amit lehet váltsd át bet?re.
Várom vissza.
Hatos
Legutóbbi módosítás: 2011.09.26. @ 07:22 :: Inaktív
