– Megkérem az alperest, ne támaszkodjon a vádlottak padjára, mint egy szétfényképezett Cadillecre, végül is nem kocsmában vagyunk és tegye meg, hogy elmondja, mit tett a felperessel! – mordult oda a bíró.
– Tisztelt bíróság! Az úgy volt, hogy a felperes-szemüvegét lehelyezve a baloldali asztalkára- elhelyezkedett a székben, majd megcsörrent a telefonom. Két percre a türelmét kértem, nem is voltam tovább távol. Meglepetten láttam, hogy fejét hátra engedve, húzza a lóbőrt. Nem akartam megijeszteni, ezért csak picit kocogtattam vállon, nem vagyok egy -ha kell, ha nem- rémisztgető. Előbb bájosan, mint kisgyermek ébredés után az arcomba nézett, majd letépte a kendőt a nyakáról és elrohant, egyenesen feljelentést tenni, hogy valami szúró-vágó eszközökkel akarom megölni.
– Mit akart valójában tenni?
– Le akartam vágni a haját és a szakállát.
– Köszönöm, az ügyet bizonyítottnak látom, további tanúmeghallgatásokra nincs szükség. Három perc múlva ítélethirdetésre visszajövök.
Unottan felállt, szédítette már a sok, egymás után következő ítélni való. Kiballagott és valóban néhány perc múlva előkerült.
– Álljanak fel, a bíróság ítéletet hirdet! A felperes beadványát megalapozottnak ítélem és az alperest nyolc hónapi, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélem.
A védő két kézzel markolta védencét és próbálta visszafogni, nehogy valami badarságot csináljon. Csendben odasúgta.
– Ha megmozdul és megszólal, nyolcvanszor, nyolc hónapot fog kapni, ez egy ilyen bíró.
A bíró folytatta.
– A végrehajtást, három nap próbaidőre felfüggesztem.
Ezzel nagyon megnyugtatta a fodrászt.
– Ügyvéd úr, köszönöm!
– Javaslom, vegyen ki három nap szabadságot. Tudja, bohókás ez a mi bírónk, a szeme sem áll jól, szereti megtréfálni az embereket. Elmenne magához nyiratkozásra és ukk-mukk-fukk, három nap alatt bizonyítottnak találná a visszaesést. Azt a büntetést valóban le kellene töltenie, hiszen közveszélyesen vagdos.
A borbély nagyon békés természetű és álmodozó volt, most roppant remegésbe kezdett.
– Én ezt nem bírom!
– Nos figyeljen ide! Először is néhány apró tanács.
Közben a felperes előkerült, szembenézett az ügyvéddel, aki magához intette.
– Én most magukra hagyom önöket. Tudja, a Kzisbutsi gyár olyan vágóeszközöket forgalmaz, amelyek pengéi teljességgel láthatatlanok, így soha senki nem vádolhatja meg. Ügynök úr, öné az alperes. Jut eszembe, a Plasech gyógyszertár remek termékeit tudjuk ajánlani, sógorommal, akkut stresszhelyzetek kiváltotta neurózisokra, tudniillik ő ott ügynök. Beszéljék meg az üzleti dolgokat, aztán keressen meg, hogy összehozzam a sógorommal is. Viszlát, további minden jót! Nyugodalmas jó éjszakát!
Legutóbbi módosítás: 2011.02.04. @ 12:53 :: Boér Péter Pál
