Szuhanics Albert : Pillanatok

 

 

Múlnak napok, hosszú évek,
s általában mit sem érnek.
Homokórán perg? szemek,
üres, kongó konténerek.

 

Sokszor ólmosak az esték,
hideg ráz, kék meztelenség.
S h?s áhitat piramisa,
ha feltör egy csöndes ima.

 

Drágak?ként boldog percek,
fényl? öledben hevernek.
Minden eleven pillanat
emlékedben veled marad.

 

Marad a te lelki kincsed,
angyalszárnyad, fehér inged.
Mikor patyolat a lelked,
fényes szárnyaid emelnek.

 

Csillagid?k örökébe,
pillanatok útján lépsz be.
Tied a perc boldogsága,
ezért jöttél a világra!

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.01.20. @ 17:53 :: Szuhanics Albert
Szerző Szuhanics Albert 34 Írás
Szeretem az irodalmat, költészetet, sokat olvasok, s magam is írtam számos verset. rülök, hogy van online-média, mert létrejön általa egy olyan irodalombarát kör, mely talán másképp nem is lehetne. Kanadában és az USA-ban is jelent meg két verseskötetem egyelőre. # Elhunyt 2021. január 19-én. Nyugodjon békében!