Humor

Egy csúnya kisfiú feljegyzései

A Tükör című versnél egy kommentben megígértem, hogy felteszem ezt a… valamit. Elnézést kérek mindenkitől! 🙂 *     Nagyon csúnya kisgyerek voltam. Állítólag lapos homlokomat annak köszönhetem, hogy a bába öklével próbált visszatuszkolni, néhány másodperccel az után, hogy felkiáltott: [… Tovább]

Vers

POCAKLAK

  Zsolti anyukájának, olyan furi nagy pocakja van. Zsolti azt mondta, azért, mert benne van a kishúga. Tudom ám, hogy a Zsolti becsapott, hisz nem is volt neki húga.  

Vers

Újjáászületni

Gyűlölt bábkorom, Burokba zárt létem Vak félelme a fénytől! Újjászületni lenne jó Lepkelétre bár… Szállnék Szárnyfeszítő szélben, Némán zengném Himnuszát az égnek, Áldanám a napot, Mely megadatott… Röpke létem sorsát Álmaimra bíznám,  Alkony hullatna   Örömkönnyet énrám.  

Elbeszélés

Harc a cápával

Részlet a BÚVÁRKALANDOK BIBLIAI VIZEKEN című könyvemből *     (részlet)   Idegen elemben élő, hidegvérű állat, melynek millió évekig semmi közeli kapcsolata nem volt a szárazföld emlőseivel, pláne nem az ember őseivel. És mégis! A hajózás kezdetétől napjainkig a [… Tovább]

Vers

Kékellő

Fecskéket röppent a tavasz, surrog sok gyönyörű madár, íves röptüktől sugaras örömben fénylik a határ.   S úgy suhintják a tájon át a pille-könnyű évszakot, hogy velük röpülök tovább, álmomban sárfészket rakok,   és válthat tavaszt száz idő, az ősi [… Tovább]

Vers

Program

                                                             “Minden Egész eltörött”                                                             “Minden szerelem darabokban”                                                              a csodákból kitaszítottan                                                              teljesen magunkra hagyottan                                                              megváltatlanul megváltottan                                                              végképp kiszolgáltatottan                                                              berendezkedve a pokolban                                                              csalódva minden hatalomban                                                              “Minden hatalmat!”                                                               önmagunk fölött —                                                              lehet-e más a program?

Mese

Évszakok

Tél   Megjött a tél Örüljön, aki él.   Sapka, sál, overál Készen áll.   Gyertek ki az udvarra Szánkózni, hógolyózni vígan.   Gyertek, gyertek gyerekek Forró csokit egyetek!   Van melléje forró kalács, Nem is fázik senki sem már! [… Tovább]

vegyes

Közcélú munkás…

Senkije vagyok a mának alárendelt, osztályon aluli létezés.Közcélú munkásként hajtomálomra fejemet.Gúnyos a kurta hajnal.A sápadt NapLustán követi a haldokló Holdat. Kopog a járdánaz elny?tt élet,megtöri a csendet.Füstöt lehel az ég,sovány levelet perget areggeli szél.Csak gyermekkori emlék-az emberi hang-mi hozzám beszél.

Vers

tükör

  Tükörbe néztem, devak volt már és öreg.Alig-alig adtavissza a képeket. Fekete foltok köztkerestem arcomat,nem láttam. …Igaz, márláthattam jó sokat… Találtam új tükröt.Belenézek, s látom,a régi tükör voltmégis a barátom! Hagyott még egy reményt, hogy a foncsor a kopott.Már tudom, [… Tovább]

Vers

Ajándék

Van-e ajándék miért nem kell tűzben égetni rügybe lobbant tested izzó remegéssel csak elfogadni a sors kegyét ami termékeny öledbe hull mint égi áldás mennyei manna s ajtót nyitni mikor jön a fénylő Szellem   Mert ajándék az élet amit [… Tovább]

Vers

a szerelemr?l III.

  Lelövöm magam A karjaiba H?si halált Ha látok Na látod Minden jól csinálok És te mégis Organikus fétis A félelmet keresed A labilis bizonytalanságot Sz?kös önmagad Borítékát Megnyalod A cím akárhogy Akármerre Rányalod A dohos szagát Csókra nyíló száddal [… Tovább]

Vers

A fest? Emlékezés Holló Lászlóra

A kép címe: H.L. Tanyán l943 olaj, fa, 6ox73 cm. NM.                                                              Alföld színeit t?zte ecsetre: parasztot, hogy meggörnyed a teste, tehénkét, büszke mént, kehes lovat, hajnalt, s mikor leszáll az alkonyat,   buzatáblákat, végtelen mez?t amerre ég [… Tovább]

Vers

Munka nélkül

Könnyeid végiggurulnak a fagyos földön, magányos életed hideg börtön. jégcsap ver?dik szívedhez:meg sem érzed, nincs is már másod, mint a büszkeséged. reggelre elszökik színes álmod, a hajnal fényeit meg sem látod, marék apróval zsebedben, – könnyeid bére – elindulsz szétnézni: [… Tovább]

Egyéb

Szergej szilánkjai VIII. rész

* Úgy általában a szentekről…   Szergej vállára akasztja táskáját és három nylonzsák szeméttel elindul a ház előtti konténer felé, ahol egy nénike határozott mozdulatokkal rugdossa a konténer alá a szétszóródott szemetet. Szergej két lépés távolságból egyszerre lendíti a három [… Tovább]

Humor

Szabó bácsi Szocsiban

Hogy most a világ figyelme az olimpia révén Szocsi felé fordult, bennem is felmerült egy régi emlék *   … ezzel az egzotikusnak tartott Fekete tengerparti üdülővárossal kapcsolatban.         Szabó Ernő neves színészünk, a szeretett Szabó bácsi, [… Tovább]

Novella

Rehabilitáció

                               Miel?tt kezembe adták a zárójelentést alaposan kioktattak a rehabilitációmat illet?en. Türelmetlenül vártam, hogy indulhassak már, otthon lenni miel?bb! Mindenki így van ezzel, aki kórházba kényszerül. Kihangsúlyozták, hogy hat héten át, kötelez? a járókeret használata, utána pedig még [… Tovább]

Egyéb

NEHÉZVÍZ

*       A Bírák Völgye felett delelőn állt a nap, minden kő fehér volt, vakítóan fehér és átforrósodott. Szomjúságtól kicserepesedett, mégis didergő szájjal éppen valami mentséggel akartam felhozakodni, de a végtelenből zúgó harsonák hangja elnyomta szavaimat Előttem álltál, [… Tovább]

Kisregény

Harmadik emelet, 307. (3)

részletek 3.    Szabolcs   Május volt még, de a nap olyan er?vel sütött, mint augusztusban. Szabolcsnak le kellet vetni a pulóvert, a hátán csíkokban hagyott nyomot az izzadtság. Furcsa látvány volt a mellé pakolt szatyrok, nejlonzsákok és táskák között. [… Tovább]

Vers

Vörös és fekete

  Az ablak monitorán tengerré vált az ég. Korán elnyelt az idő mélye. Feketére festetted világom. Fázom. Piros bőrkötésbe burkolom magam, járom a szürke palakővel takart földet, ismeretlen ritmust kattog  az útitáska kereke. – Gyere! – Orkán süvít a metróalagútban. [… Tovább]

Vers

Tél táncosai

  Várok a buszra, reklámokat nézek. Salsázni jó lenne. Micsoda forgalom! A szél hópelyhekkel táncol. Mint pettyes sál végigleng az utcán. Fékez egy autó, pörög, forog,  akár táncparketten.   Egy pihe orromra száll, pityereg: szépsége csak pár pillanat.   Parányi [… Tovább]

Vers

Kotorászó

Ha észre vettem kését észrevétlen a tyúkudvar megterelt szögletében, és láttam, hogy a kotorászó talpak nagy ijedtükben óvó port kavarnak, beosonkodtam, oktalanul nézni, hogy jó anyám az ebédem intézi, s az összes játék rögtön elfelejtett a fejsze éllel szabdalt tuskó [… Tovább]

Vers

Kacatok

    Rendezgetem a fiókomat, – már szétfeszíti a sok kacat… Pezsgősdugó… A drót még rajta, de lekopott már az ünnep-pillanat.   Spárga, feltekerve – minek volt börtöne? Kötegnyi levélnek szabott teret. Csutka radír… a visszavont szavakból Lehetne írni újabb [… Tovább]