Rohmer közel került minden filmkészít? álmához: a kör négyszögesítéséhez. Ma már alig emlékszünk erre az álomra, pedig a korai mozgóképek még igencsak közel jártak hozzá, miként a fotográfia is. Rohmer fecseg?, frivol munkáiról is elmondható, amit a fotókról vetett papírra élete alkonyán Roland Barthes: „Nem tudok… a mélyére látni, nem tudom felderíteni a lényegét. Csak pásztázni tudom, a tekintetemmel, mint valamilyen mozdulatlan felszínt.” Idézhetjük a Le Nouvel Observateur bírálóját is, aki 1970-ben, a Claire térde (Le genou de Claire) bemutatója után így sóhajtott fel: „Rohmer filmjér?l már megint lehetetlen írni!”
Báron György
A francia mozi legendás rendez?je Jean-Marie Maurice Scherer néven 1920. április 4-én született a franciaországi Tulle-ben. A második világháború utáni francia újhullám filmkorszak kulcsfigurája, a Cahiers du cinéma francia filmes szaklap alapítója és 1963-ig szerkeszt?je volt.
M?vésznevét Erich von Stroheim színész-rendez?t?l és Sax Rohmer írótól, a Fu Manchu-sorozat szerz?jét?l kölcsönözte. Ötven év alatt 24 játékfilmet forgatott, melyek közül az Éjszakám Maudnál (Ma nuit chez Maud) cím? filmjéért két Oscar-jelölést kapott, a legjobb idegen nyelv? film, valamint a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában.
Az O. márkiné (La Marquise d,O…) a Cannes-i Filmfesztivál zs?rijének nagydíját nyerte el, a Pauline a strandon (Pauline a la plage) a Berlini Filmfesztiválon a legjobb rendez?nek járó Ezüstmedve-díjat kapta. A zöld sugárért (Le Rayon vert) Aranyoroszlánt vehetett át a Velencei Filmfesztiválon.
Utolsó filmjét, az Astrée és Céladon szerelmeit 2007-ben forgatta. „Ezután a film után, azt hiszem, nyugdíjba vonulok” – mondta a film bemutatóján a Velencei Filmfesztiválon.
Rohmert gyakran nevezték rejt?zköd? m?vésznek, aki nem szívesen lépett a nyilvánosság elé, még a civil nevét is m?vésznévre cserélte. Eredetileg irodalomtanárnak készült, s fiatalkorában néhány regényt is megjelentetett Gilbert Cordier álnéven.
Írói készségét az ötvenes évek elején a filmm?vészetr?l írt cikkeiben is bizonyította: megalapította a Gazette du Cinéma cím? filmes magazint, miközben a párizsi Latin Negyed filmklubját vezette, ahol azokkal az újságírókkal (Jean-Luc Godard, François Truffaut, Claude Chabrol vagy Jacques Rivette) találkozott, akikkel együtt kés?bb a francia újhullám legnagyobb rendez?ivé váltak.
Az irodalmi képzettség és hatás filmjen is érz?dik, els?sorban az intellektuális tartalmú, hosszú párbeszédeiben. Látásmódja a szelíd megfigyel?i pozíciójáról tanúskodik, a történet maga kevésbé volt számára lényeges.
Filmjei:
Az Oroszlán-jegyében, 1959;
A monceau parki péklány, Erkölcsi példázatok-ciklus 1., 1962;
Susanne karrierje, Erkölcsi példázatok-ciklus 2., 1963;
Párizs, ahogyan látja… (szkeccsfilm, többi rendez?: Jean-Luc Godard, Claude Chabrol és mások), 1965;
A férfigy?jt?, Erkölcsi példázatok-ciklus 4., 1967;
Éjszakám Maud-nál, Erkölcsi példázatok-ciklus 3., 1969;
Claire térde, Erkölcsi példázatok-ciklus 5., 1970;
Szerelem délután, Erkölcsi példázatok-ciklus 6., 1972;
O. márkiné, 1975;
Perceval, a gall / Perceval lovag, 1978;
A pilóta felesége, Komédiák és közmondások-ciklus 1., 1980;
A jó házasság / A szép házasság, Komédiák és közmondások-ciklus 2., 1981;
Pauline a strandon, Komédiák és közmondások-ciklus 3., 1982;
Teliholdas éjszakák, Komédiák és közmondások-ciklus 4., 1984;
A zöld sugár / Nyár, Komédiák és közmondások-ciklus 5., 1985;
Reinette és Mirabella 4 kalandja, 1986;
Barátn?m barátja, Komédiák és közmondások-ciklus 6., 1987;
A tavasz meséje, A négy évszak meséi-ciklus 1., 1989;
A tél meséje, A négy évszak meséi-ciklus 2., 1991;
A fa, a polgármester és a médiaközpont, 1994;
Párizsi randevúk, 1995;
A nyár meséje, A négy évszak meséi-ciklus 3., 1996;
Az ?sz meséje, A négy évszak meséi-ciklus 4., 1998;
Egy angol hölgy és a herceg, 2001;
Hármasügynök / Triplaügynök, 2003;
Astrée és Céladon szerelmei, 2007.
Forrás:
MTI
filmkultura.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
