mutatok neki.
Incselkedem vele.
Kerget?zünk.
Nem kapom el.
? sem engem.
Ezt már unom.
Leülünk sakkozni.
Csal.
Hagyja, hogy nyerjek.
Kártyázunk.
Alsó.
Fels?.
Király.
Ász.
Megint csal.
Úgy keveri a lapokat,
hogy ? legyen
a vesztes.
Kiránduljunk inkább!
Sólyomk? sziklánál
fakereszt.
Most min mosolyog?
Borsó-hegy innen
csak félóra.
Fent vagyunk.
Negyvenkett?,
Negyvenkét katona.
Csak egy maradt életben.
Ezt is miért?
Azt mondja sírjak,
vagy írjak róla egy
verset.
Mikor ilyen gúnyosan
vigyorog,
meg tudnám
fojtani!
És mondja,
és mondja,
és mondja:
-Emlékezz hányszor hívtál
már táncba !
Mindig jöttem .
Szó nélkül.
Szeretkezni akarok veled!
Majd.
Egyszer a magamévá teszlek,
ha nem leszek fáradt
a kisded játékaidtól,
meg az idióta
kérdéseidt?l.
Mindig csak zaklatsz!
Egyszer?en idegesít? vagy!
Középs? ujjam áll
az ég felé.
Beintek neked
megint HALÁL!
De azért gyere
holnap is!
Legutóbbi módosítás: 2009.11.01. @ 09:20 :: Pleszkó Anita
