Takács Dezső : Virágének

A hely, ahol élek,

nem tűri a lélek

szárnyait.

Az utat sem,

ha egyenes,

arcodnak

sebhelyes felét

ne tartsd a fénybe!

Bár ma már

itt senki sem diktál,

póráz végén áll,

szóvivőre vár

a szó,

mely ajkairól jó

igazán.

Meg sem értenéd

miről is beszél

a régi nóta,

de nyílik még

a sárga rózsa.

Legutóbbi módosítás: 2009.10.21. @ 06:32 :: Takács Dezső
Szerző Takács Dezső 190 Írás
Viharban érkeztem, vaksötét éjszaka. Hajlongó jegenyék, átázott föld szaga, s Anyám volt ott még, meg a bába, mikor belesírtam ebbe a világba, a Sztálin utca nyolcban, alig hallhatóan.