„Pihen? puhaság, béke és nyugalom…”
Bajszán a vízcsepp
apró gyöngyként rezzen…
rám néz egykedv?n,
méltóságteljesen.
Hunyorítva méláz,
mancsát fölemeli,
a gyöngy-vízcseppeket
bajszáról lesepri.
Tappancsokat tisztít
még alaposabban,
a napra lehet nézni,
rá csak óvatosan!
Félóra múlva
még mindig azt látom:
tisztogatás, mosdás
program a porondon.
Most a „csellózás”
van éppen m?soron,
van-e testrésze, mely
nincs túl mosdatáson?
Végre már megpihen,
öntudatos macska,
néhányat nyalint még,
talán elfárasztja…
Füle néha mozdul
mindenféle neszre,
ezek a legapróbb
zajra kihegyezve.
Helyezkedik, fordul
maga körül párat,
fejéhez tappancsát
használja párnának.
Pihen? puhaság,
béke és nyugalom,
elegáns-finoman
elnyomja az álom.
