Szendrői Csaba : Nevess a sírók szemébe

 

Nosza gyertek legények

Készül?d? merénylet

Társas játék, társas ház,

Társas magány, túrós táska,

Vajas kifli, ma lária,

Holnap Valéria batyujában

a valeriána dobozára,

dedikál az ördög,

holnapután Bibliát, mert elásta

A tengnapi morzsákat

Holnapi asztalról,

Ma gasztalnátok,

Mert túl sok bajt láttok,

Média a kulcsszó itt is,

Pedig unom már én is,

Ki kapcsolom, rögtön

Kikapcsolódom,

Szemet húnyok,

Aztán még pár órát,

Kipihenem magam a kertbe,

Onnan lesem hogy legelte

a keserves Himnuszunk,

Barátaim lelkét, hogy itt most indulunk,

Neki a világnak amiben mindenki csak sír,

Sírig tartó szerelem,

Inkább csak szertelenül a sírig,

Pedig szer is van hozzá ha kell,

De nem kell, ahogy a n?i nem sem,

Most éppen. Elégtételt veszek,

Hogy holnapra is maradjon.

 

Gondoltad volna?

 

Debütálok a dübörg? keletnek meditálva,

Szalutálok a szilánkos nyugatnak nyomorára,

Reflektálok az árnyékos hatalmasra,

Ketrecre már nem látok,

Mégis rázom nyomorom üvegfalát,

Pedig csak kerülnöm kéne,

Engem táplál a dunszt,

Hát melegedek az enyészetben,

Ami csak illúzió,

Röhögök a sírók szemébe,

Kacagok a fejüket lehajtók ölébe,

Szánok mindenkit aki elvárja,

Hogy a világ hálás legyen, hánykolódva

A sors lépdeljen a könnycseppek nyomába…

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:58 :: Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 262 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...