Vers

Verstettek

Caravaggio: Narcissus Habra hullt toll, lecsüggő angyalszárnyból.   Mutatványra futja még, a repülés fárasztó csoda.   Hanyatt–homlok támadások, győzelmes bukások közhelye — és homlokegyenest harmóniák.   Mindahány verstett hiába.   Vesztesek számadását zárom: látszatok impozáns sorát.   Narcisszusz végsőkig elszánt [… Tovább]

Hírek

Paál László

ââ?¬Å¾Leírhatatlan szeretetreméltóság sugárzott arcáról, szemei szivet megnyer? barátságosan ragyogtak.ââ?¬Â (Goldscheider Béla)   Paál László (Zám, 1846. július 30. – Charenton-le-Pont, Franciaország, 1879. március 3.) magyar fest?. A barbizoni iskola, a plein air tájképfestészet sajátosan magyar egyénisége, Munkácsy Mihály közeli barátja, [… Tovább]

Elbeszélés

Henri Beyle

– utopisztikus-fantasztikus irodalomtörténeti szöveg –   1842. július másodikán – szombati napon – egy csekély pénzen föladott hatalmas faláda döcög a Civitavecchiából Párizsba vezet? országúton, és már a világ f?városa felé jár. Párizsban elhalad a montmartre-i temet? mellett is, ahol [… Tovább]

Egyéb

Hangyás

(Változatok akár egyben)   A parkban egy padon kuporogtam. Mellettem hangya mászott. El akartam bújni az árnyékában. Valami folyt az arcomon. Lementem a metróba. Belenéztem az alagútba. Fent harangoztak. Kinek szólnak? „Kérjük, hagyják szabadon a biztonsági sávot!”   Befejezés 1. [… Tovább]

Novella

Boglárkák

Sietősen kelt ma a nap.* Sietősen kelt ma a nap. Sugarai belestek a sötétítő függöny résein. Pedig ma is csak annyi dolgom van, mint más pénteki napokon — gondolta Bori néni, s lassan ébredezett. Tekintete az asztalra tévedt. Még frissnek [… Tovább]

Vers

Levélvers

    Egy falevél. Sárga.    Nem több    t?n?désem tárgya.     Fesl? rügy az ágon.    Észre     sem vettem egész nyáron.     Tenyeremen fekszik.    Miért    hajoltam érte földig?     Épp érte – ezrek közül…    Mennyi    véletlen s törvényszer?!     Miért s mivel [… Tovább]

Vers

Rút magány!

Agymenés….. Rám talált a rút magány –Hiába bújtam én el?le félszenDurva lánccal oldalánsuhant felém a néma éj-sötétbenMegkötözte lábaim, lefogta karjaim, s elért a vágya Csókja ?zte álmaim –Magába font vad undorom dacára

Humor

Jenőke – Szünidei kalandok

Imádom aztat…  Sziasztok Nénik, Bácsik! Még nyári szünet van, de látom amottan a téli világot. Na, ezt kapjátok ki, hogy kikupálódtam. Amióta olvasom eztet a Hetedhét Toronyot, má’ sokkal irodalmiasabb valék.    – Én meg a valagadba rugék – üvölti a [… Tovább]

Elbeszélés

A bolond

*     A hatalmas király egyenes háttal, gőgösen ült trónusán. Előtte hajlongott öreg udvarmestere. Ez a pillanat jelezte az audencia végét. Hanyag kézmozdulattal bocsátotta útjára alattvalóját, majd türelmetlenül dobbantott lábával. — Bolond! Jer és szórakoztass! Nagyfejű, hegyes orrú emberke, [… Tovább]

Vers

Három röpke dal

Kényszerleszállás Jól vagyok, jól! Köszönöm. Apró központok gyöngülnek: az adóvevõ – példának okáért – sem nem ad, sem nem vesz. Az irányítótorony összedõlt: a gép a semmibe megy.   Álomsz?nyeg (W.B. Yeats nyomában haladva)   Mivel semmim sincsen, álmodom csupán, [… Tovább]

Vers

Adós

      A múltad nem felejti részszámláidat. Mában tékozolsz és holnap, hogyha fagysz, izzadságcseppjeid helyén vacog majd jövőd, nem felejti adósságodat. Csekkeden a névhez: Gyáva – írhatod, s a pontos címhez róhatod – a cső. Élj a mának jeligédet, [… Tovább]

Vers

Pannó, ajánlással

Ímhol vonulnak a deli legények, ütemre lépnek pompás teli- vérek a délceg csapattal, kétoldalt sorfal ámulva tiszteleg, míg árad a tökély, és díszeleg meg- annyi trófea gyanánt a nyereg- kápákra tűzve mind több merészen kettészelt gubancos csomó: Gordium bátran kipipálható [… Tovább]

Vers

Születésnapod hajnala

Kezedben a kulcs, mögötted elhagyott évek, zsebedben gondolatok poros arcú, gyűrt fényképek. Érzed, menned kell, mert hív valami más, megfojt a köd, a hazug vallomás. Melletted sétáló lámpafények, falra tapadó árnyak, lábad alatt koppan az esőáztatta macskakő. Indulsz, de már [… Tovább]

Vers

Mozaik

Neked adom a visszatartott sóhajom (árván porosodó utcáim)   tiszta csendem, zavaros rengetegemben rejtőző megnemértéseim.   Állva maradt az összes felmért gondolat, szeretve lettél egy nap alatt.    

Vers

Irgalom

Kifeszítenek a keresztre, félszeimmel szembe.     Irgalom Kifeszíteneka keresztre,félszeimmelszembe.Kitárom el?ttük szívem. Legyen. Tojáshéj-törékenységem megedzem:er?s testben üres lélek. Élek… Már nem félek.Falkányi félszcsaholt nyomomban régóta.Szám elmondtaminden fájdalom-szavát.Üres a kancsóm:kiittam keser?m javát.Már hiányaimatsem hiányolom.Nem maradtbennem fájdalom.Félszeimetszélnek eresztvelelkemüresen kongreggel, este.MárTégedsekereslek…Azért, az irgalomért [… Tovább]

Vers

Hitel

Ha bérbe adtad mindened, úgy se jó,Ha visszakaptad életed, ócska már.A kölcsön ennyi volt, szamárka.Jársz ide, jársz oda sírdogálva.   A tegnapot már itt hiszed, adni jó.A holnapot még elviszed, áru csak.Hitelre vetted élet-álmodKell-e megadni a tartozásod??!  

Novella

A találkozás

Kiss Zoltán. Munkásként dolgozik egy villanykörtéket gyártó üzemben. Még csak 45 éves, de már vannak ?sz hajszálai. Eltöprengve sétál a Kossuth utcán.Nagy Máté. Ügyvédként keresi a kenyerét. 32 éves, fekete öltönyben, magát kihúzva megy a Kossuth utcán.És elsétál Kiss Zoltán [… Tovább]

Vers

Szieszta

    Eloldozom magam     a papír szigorától.     Túl sok már    a verssé-lett id?.    Egy óra nyolc,    délután. A fényben    porszemek lebegnek.    “Fél órára.”    “Majd szólok.”    “Felkelek én.”    Elnéz? mosoly.    Szendereg. Fehéren    szétterül haja    a párnán. Pléddel    óvatosan betakarom.    Hallani [… Tovább]

Vers

Szilvia királyné

SZILVIA KIRÁLYNÉ     Él a jelnyelv! Tiltás,    üldözés dacára.    Mint nyelv: társadalmi     elismerést várva.    Kézjelekt?l sokan    tekintélyük féltik?     Messze, fenn, Északon    a királyné érti!     Képhatású rendszer,    vizuális nyelv ez,    amit értve-tudva    kevesek ismernek.    Pantomimhalandzsa –    vélik szó [… Tovább]

Vers

Kombinatorika

A számzáras aktatáska kódját eldobom,mi a valószín?sége,hogy megtörik a viaszpecsét, lekopogomaz asztalon, babonás morzéját a szívnek.Gyufaszáltördel? ujjaim nem t?rika skatulyát, lám a por is felkelta laminált padlóról, hiába sz?rikberendezések, táncol a fényben.Gerincem abakuszára f?zöm a napokatüres mészgolyókból,avas szél keveri a [… Tovább]

Vers

Mégis

Szomorúnak látlak,Kis könnygolyód elsül,Feledett hibáknakA visszhangja csendül. Festéked elkenten,De lényed úgy ragyog!Bár itt vagy mellettem,Mégis magam vagyok.

Egyéb

Napi mozaik 24.

*       — Üdvözöllek az 1514-es felkelés vezéreinek nevében, Allah félholdja fényeskedjek feletted, az állami segély és annak áldott napja tiltassék be! A szent alkoholmérgezés legyen veletek sokáig, s vezesse útjukon a megtévedt bárányokat a toilett felé — [… Tovább]

Mese

Milla mókusa

  Kamillának van egy beteg kis mókusa, s noha nem ? az állatok Rókusa, azért csak megkérdi Anyát: „Ez a kis beteg evet, napközben valamit evett? Két kanál csapott süt?tököt kapott narancsmártással, banángaluskával?” Aztán a mókust nézi alaposan a laposon, [… Tovább]

Vers

Hamis

   Hűtlen lettél                                              hamis önmagadhoz, csekély vigasz                                              sosem volt igaz, szavad röppen a széllel                                              súlytalan légben, mire vársz még,                                              lépj tovább, tedd oda csípőd,                                              ott másként mérnek ám tán kell valakinek                                              ócska kurtizán.   [… Tovább]