Horváth István : JELEK

2009.07.03. Horváth István Vers 11
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

jelek

versek

kígyózó sorok

a fehér papíron

egy

kőbe dermedt élet

szétfutó hajszálerei

jelek

versek

mint mély forradás

sebhelyek

öröm s fájdalomlenyomat

kór és lázlap

sikoly a múltból

egyetlen életemnek

zaklatott kirakata

versek

jelek

Legutóbbi módosítás: 2009.07.03. @ 12:32 :: Horváth István
Szerző Horváth István 126 Írás
Horváth István vagyok. Műszaki végzettségem van, de nem vagyok technokrata. Sőt. Tizenöt éve, hogy írok. Azóta számomra színesebb, gazdagabb lett a világ. De inkább versben folytatom... NEM VAGYOK ÉN ÍRÓ... Nem vagyok én író csak olyan afféle, maga sóhajából, sehová sem való, ki-gondolom-formán, ritmusra tátogó. Ki bennem fölsejlik, ne vedd kérlek zokon, nem lehet mindenki jóbarát vagy rokon. Óvjad kezem s lábam zörgő magányomban, egyik rögeszmémet, másikra ne váltsam. Ha így is elfogadsz, ilyen kérgesedten, ima s kérés nélkül, áldjon meg az Isten.