Rembrandt (Leiden, 1606. július 15. – Amszterdam, 1669. október 4.) gyakorlott metszetkészít? is volt, valamint számos rajz is köt?dik a nevéhez. Alkotásai abban az id?szakban születtek, amelyet a m?vészettörténészek Holland Aranykornak neveznek (kb. a 17. század). Ebben az id?ben a holland kultúra, tudomány, kereskedelem, katonai és politikai hatalom a csúcspontján volt.
A világhír? németalföldi festészet talán legismertebb alkotója, a holland m?vészet aranykorának meghatározó alakja. Korábban úgy tudták, hogy mintegy 600 festménye maradt fenn, ezek csaknem felér?l azonban kiderült, hogy nem ? festette, hanem tanítványai vagy m?vészetének kései hódolói. Ezek mellett. 300 metszetet és 2000 rajzot alkotott. Munkáinak utánozhatatlan hatást ad az er?s kontrasztok gyakori használata, az életszer? jelenetábrázolás, és a jellemek iránti érzékenység. Önarcképeib?l megismerhetjük Rembrandtot, az embert, a kinézetét, de – ami ennél jóval fontosabb – képet alkothatunk az érzelmeir?l és gondolatairól is, ahogyan az ábrázolásokon a balszerencse és a bánat ráncokat szánt a homlokára.
Szent Pál asztalánál
Technique: Oil on wood
Museum: Germanisches Nationalmuseum
Unique URL: http://www.terminartors.com/rembrandt/stpaul-at-his-writing-desk-24310-p
A munkáinak egyik f? különlegessége a fény-árnyék játék, az er?s kontrasztok gyakori használata, amely szinte bevonja a szemlél?t a festménybe. Másik jellegzetesség a drámai, igen életszer? jelenet, amelyb?l hiányzik az a er?ltetett hivatalosság, amit kortársai gyakran ábrázoltak. Szintén kiemelhet? az az érzékenység, amellyel az embereket ábrázolta.
Közvetlen családját – feleségét, Saskiát, fiát, Titust és élettársát, Hendrickjét – gyakran kiemelt helyen szerepeltette a festményein, beleértve a mitológiai, bibliai, vagy a történelmi témákat.
Élete
Rembrandt 1606-ban született Leidenben, Hollandiában. A források ellentmondásosak abban, hogy a családjában 7, 9 vagy 10 gyerek volt. A családja aránylag jó körülmények között élt, az apja molnár, az édesanyja egy pék lánya volt. Amint kijárta a latin iskolát, beiratkozott a Leideni Egyetemre, annak ellenére, hogy már akkor is a festészethez több kedvet érzett. A szülei feladták, és így Jacob van Swanenburgh leideni mester mellett tanítvány lett. Egy rövid, de fontos id?szak után, amelyet az amszterdami mester, Pieter Lastman mellett töltött, Rembrandt Leidenben m?termet nyitott, amelyet megosztott barátjával és kollégájával, Jan Lievensszel. 1627-t?l már tanítványokat fogadott, többek közt Gerard Dou-t.
Bust of an Old Man in a Fur Cap
1630
Technique: Oil on wood
Museum: Tiroler Landesmuseum Ferdinandeum
Unique URL: http://www.terminartors.com/rembrandt/bust-of-an-old-man-243100-p
1631-re Rembrandt már olyan hírnévnek örvendett, hogy számos megrendelést kapott Amszterdamból különféle portrékra. Ennek eredményeképp a városba költözött, a híres m?keresked? Hendrick van Uylenburgh házába. Ez vezetett 1634-ben a házasságához Hendrick unokahúgának lányával, Saskia van Uylenburggel. Ez kétségkívül szerelmi házasság volt. Annak ellenére, hogy jó családból származott (az apja Leeuwarden polgármestere volt), Saskia árva volt, és nem kifejezetten jómódú. A n?vérével élt Frízföldön, és nem voltak túl jó összeköttetései Amszterdamban.
1639-ben Rembrandt és Saskia Jodenbreestraatba költöztek, egy zsidó kerületben lév? házba, amely kés?bb Rembrandt múzeum lett. Annak ellenére, hogy jómódban éltek, a magánéletük rosszul alakult. Három gyermekük halt meg nem sokkal születés után. Csupán negyedik gyermekük, az 1641-ben született Titus élte meg a feln?tt kort. Saskia meghalt 1642-ben, nem sokkal Titus születése után, valószín?leg tuberkulózisban.
Titus
1655
Technique: Oil on canvas
Museum: Museum Boijmans Van Beuningen
Location: Rotterdam, Netherlands
Unique URL: http://www.terminartors.com/rembrandt/titus-24378-p
Saskia halála után Rembrandt viszonyt kezdett Titus gondozójával, egy Greetje Dircx nev? özvegyasszonnyal. Kés?bb élettársi kapcsolat lett bel?le. Greetje perelte Rembrandtot, mivel állítása szerint az házasságot ígért neki, és a bíróságon keresztül szerette volna az ígéret betartására kényszeríteni a fest?t. A bíróság végül nem kényszerítette Rembrandtot házasságra, de nagy kártérítési összeget kellett kifizetnie. Kés?bb Rembrandt Greetje családjával együttm?ködve javítóintézetbe csukatta a n?t.
Az 1640-es évek végén, ?t követte Rembrandt szeret?jeként a sokkal fiatalabb Hendrickje Stoffels, aki eredetileg szintén a fest? szobalánya volt. 1654-ben lánya született (Cornelia), amiért hivatalos feddést kapott a református egyháztól, miszerint b?nben él Rembrandttal, a fest?vel. Rembrandt nem volt tagja a református egyháznak, így nem idézték az egyházi tanács elé.
Hendrickje ágyban
Skót Nemzeti Galéria
URL: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7a/RembrandtHendrickje.jpg
Rembrandt nem élt épp takarékosan, rengeteg m?kincset és nyomtatványt vásárolt, általában ritkaságokat. Talán ezek vezettek ahhoz, hogy 1656-ban cs?döt kellett jelentenie. El kellett adnia házát, és egy sokkal szerényebb lakásba költöznie a Rozengrachton. Itt Hendrickje és Titus megélhetési okokból m?vészboltot nyitottak. Ezek mellett Rembrandt hírneve az évek folyamán nem csökkent. Ebben fontos része volt, hogy az egyik nagy történelmi m?ve az újonnan épült városházában függött.
Rembrandt túlélte Hendrickjét és Titust is. Csak lánya, Cornelia maradt mellette, amikor 1669. október 4-én Amszterdamban meghalt. Feleségét és el?z? házasságából származó fiát évekkel korábban elveszítette.Ismeretlen sírban fekszik a Westerkerk temet?ben.
Rembrandt leideni korszakában (1625-1631), Lastman hatása kiemelked? szerepet játszott. A festmények inkább kicsik voltak, ám részleteikben gazdagok (például a ruházat és az ékszerek terén). A témák meghatározóan vallásos és allegorikus jelleg?ek voltak.
Amszterdamban töltött korai évei alatt (1632-1636), Rembrandt nagy fest?vásznakat és mély tónusokat használt, illetve drámai jeleneteket festett. Rembrandt ezen korszaka alatt rengeteg portrét festett. Más képek bibliai és mitológiai jeleneteket ábrázoltak.
Belshazzar ünnepe
1635 Movement
Technique: Oil on canvas
Museum: National Gallery
Unique URL: http://www.terminartors.com/rembrandt/belshazzar-s-feast-24326-p
Amikor fiatal volt, akkor még a koldus rongyaiban látta a fest?i szépséget, és a fejek közül a barázdákkal szántott aggastyánarcok foglalkoztatták. Romos falakat fest, törött lépcs?t, átlósan felépített kompozíciókat, er?teljes fényhatásokat és általában a sokféleség vibrálását. Kés?bb azonban fokozatosan elt?nnek ezek a pittoreszk elemek és ugyanilyen mértékben tért nyer képein az igazi fest?iség.
Az 1630-as évek végén Rembrandt sok tájképet festett és rézkarcokat készített a természetr?l. Ebben a periódusban a tájképeire a természet szenvedésének ábrázolása volt jellemz?, például a vihar által kidöntött fák vagy a baljóslatú sötét fellegek.
Viharos tájkép
1638
Körülbelül 1640-t?l munkái még ridegebbek lettek, mely azokat a családi tragédiákat tükrözte, melyekt?l szenvedett. B?velkedett a belsejéb?l fakadó mély érzelmek ismétlésében. A bibliai jelenetek ekkor gyakran az Újtestamentumból, illetve az Ótestamentumból származtak, ahogy azel?tt. A festmények ismét kisebbek lettek. Kivéve az óriási méret? Éjjeli ?rjárat cím? festményét, a legnagyobbat, mely olyan világias és eleven volt, amilyenek az el?z? képei soha. A tájképek inkább karcolatok voltak, mint festmények. A természet sötét er?it felváltották a csendes, holland uralkodói jelenetek.
Az 1650-es években Rembrandt stílusa ismét megváltozott. A festmények mérete megn?tt. A színek gazdagabbak, az ecsetvonások er?sebbek lettek. Ezen változásokkal Rembrandt eltávolodott korai stílusától és az aktuális divattól, mely egyre inkább a finom, részletes m?vek felé hajlott. Az évek múlásával még mindig bibliai témájú jeleneteket festett, ám az érzelmi hangsúly a drámai csoportjelenetekr?l a meghitt, portrészer? figurákra tolódott.
Életének utolsó éveiben festette meg legpompásabb önarcképeit, melyeken arca a fájdalom és szomorúság jeleit hordozza.
Önarckép
1659
- Hollandiában, Rembrandt m?veinek legjelent?sebb gy?jteménye az Amszterdami Nemzeti Múzeumban található, beleértve a De Nachtwacht (Éjjeli ?rjárat) és a De Joodse bruid (A zsidó menyasszony) cím? képeit is.
- Legtöbb önarcképe a hágai Mauritshuis múzeumban van.
- Egykori lakóhelye Amszterdamban Rembrandt Házi Múzeum néven m?ködik, mely rengeteg metszetének otthont ad.
- Jelent?s gy?jtemények találhatók még Berlinben, Szentpétervárott, New Yorkban, Washingtonban, a Louvre-ban és a Londoni Nemzeti Galériában.
Az Éjjeli ?rjárat
Rembrandt a Frans Banning Cocq kapitány milíciája cím? festményt 1640 és 1642 között festette. A festményt kés?bb „Patrouille de Nuit”-nak nevezték a franciák, és „Night Watch”-nak nevezte Sir Joshua Reynolds, mert felfedezésekor már annyira megviselte az id?, hogy szinte felismerhetetlen volt, és éjszakai jelenetnek t?nt. Megtisztítása után jöttek rá, hogy egy csapat muskétást ábrázol, akik egy sötét udvarból kilépnek a vakító napsütésbe. A kép címét azonban ezután sem változtatták meg.
A mester m?ve a Kloveniersdoelen új nagytermébe volt szánva, amely a városi milícia muskétás csapata volt. Rembrandt eltért a hagyománytól, amely azt írta el?, hogy a festménynek formálisnak, hivatalosnak kellene lennie. Ennek inkább egy tablószer? kép felelt volna meg. Ehelyett Rembrandt azt ábrázolta, ahogy a csapat küldetésre indul (hogy ez egy átlagos ?rjárat, vagy valamilyen különleges esemény, az vitatott). Az új megközelítést nem fogadta osztatlan siker, f?képp azok elégedetlenkedtek, akiket a jelenet hátterében, rosszul látható helyeken örökített meg. Emiatt a fizetség is késett. Még a vászon egyes darabjait is le kellett vágni, hogy odaférjen a kiszemelt falra.
Ez a festmény jelenleg a amszterdami Rijksmuseum legnagyobb termében függ. Ez egy méretes festmény, amely elfoglalja az egész hátsó falat – annak ellenére, hogy már darabokat vágtak le róla –, és vitathatatlanul az egyik leghatásosabb festménye a múzeumnak. (363 x 437 cm)
Rembrandt m?veinek újraértékelése
1968-ban indult a Rembrandt Research Project. M?vészettörténészek fogtak össze más tudományágak képvisel?ivel, hogy újra értékeljék azokat a munkákat, amelyeket Rembrandtnak tulajdonítunk, felhasználva minden lehetséges eszközt, mint például a legújabb m?szaki diagnosztikai eljárásokat. Ezek segítségével egy teljes kritikai albumot szándékoznak létrehozni Rembrandt m?veihez. Munkájuk eredményeképp számos, korábban Rembrandt m?vének hitt festményt kellett a listáról levenni. Ezek nagy részét a tanítványok munkáinak tartják. Ebbe a csoportba tartozik a Lengyel lovas, a New York-i Frick-gy?jtemény egyik kincse, aminek eredetiségét már évekkel ezel?tt sok tudós megkérd?jelezte. A Rembrandt Research Project eredményeképp ezt a festményt most már Rembrandt egyik legközelebbi és legtehetségesebb tanítványa, Willem Drost alkotásának tartják.
2005-ben újraértékeltek négy olyan olajfestményt is, amiket tanítványok munkáinak tartottak. Jelenleg úgy vélik, hogy ezeket:
- Study of an Old Man in Profile és
- Study of an Old Man with a Beard amerikai magángy?jteményekb?l,
- Study of a Weeping Woman a Detroiti M?vészeti Intézetb?l és
- az 1640-ben festett Portrait of an Elderly Woman in a White Bonnet
Rembrandt maga készítette.
Portrait of an Elderly Woman in a White Bonnet
További lapok
Küls? hivatkozások
- Rembrandt-ház, Amszterdam
- Az amszterdami Rijksmuseum
- (angolul) Átfogó weboldal a m?vész életrajzával, 285 képével és sok minden egyébbel.
- Artcyclopedia Rembrandt munkáit ?rz? múzeumok listájával
- Rembrandt Research Project
- Webmuseum Paris Sok nagyfelbontású kép Rembrandt festményeir?l
- Artchive, ‘Rembrandt one man show’ hét kép, nagy felbontásban
- Az UC Berkeley honlap Egy másik gy?jtemény
- Önarcképek
- The European Library presents more than 150 online objects of or related to „rembrandt+”)&pos=3&src=SE Rembrandt
- Rembrandt festményei – TerminArtors.com
Rendhagyó kiállítás: Rembrandt-képek, ahogy még senki sem látta
Olyan tárlatról van szó, amelynek eredeti képeit több mint száz különböz? múzeumból kellene összegy?jteni, és ez szinte lehetetlen
A németalföldi fest?óriás, Rembrandt Harmenszoon van Rijn teljes életm?ve megtekinthet? azon a kiállításon, amely jelenleg is megtekinthet?(!) Amszterdamban – igaz, nem az eredeti képekr?l, hanem azok digitalizált változatáról van szó.
A tárlaton mind a 317 ismert Rembrandt-festmény, valamint több száz metszet és rajz kapott helyet. Egyes kritikusok fanyalogva nyilatkoztak az ötletr?l, mert szerintük csak az eredeti alkotások nyújtanak teljes élményt. A kiállítás kezdeményez?i, a Rembrandt munkásságával foglalkozó holland kutatók arra mutattak rá, hogy a számítógépes változat sok esetben nagyobb élményt tud nyújtani az eredetinél.
A képeket ugyanis a komputerrel esetenként „restaurálták” is, azaz igyekeztek elérni, hogy azok eredeti állapotukban legyenek láthatók. Másrészt a digitális módszerekkel a festményeken csak alig vagy rosszul látható kicsiny részletek is kiemelhet?k, közelebb hozhatók, ami páratlan élményt nyújthat még a gyakorlott m?élvez?knek is. A digitális reprodukciók létrehozásához az eredeti képeket lézerrel is átvilágították és mikroszkóppal részletesen elemezték. Olyan tárlatról van szó, amelynek eredeti képeit több mint száz különböz? múzeumból kellene összegy?jteni, ami szinte lehetetlen.
MTI
Rembrandt: A tékozló fiú hazatérése (1663)
Lukács evangéliuma elbeszéli Jézus példázatát a tékozló fiúról, aki nem akarta kötelességét teljesíteni az apai házban. Elkérte örökségét, hogy messzi vidéken minél el?bb önálló életet kezdhessen. A tekintélyes vagyonnal azonban nem tudott gazdálkodni, rossz társaságba keveredett, dorbézolt. Pénze fogytán alantas munkára kényszerült, és ekkor eszébe jutott, hogy otthon milyen szeretet vette körül. B?neit megbánva hazatért tehát. Apja örömmel fogadta, megbocsátott neki.
E történet az egyik leggyakrabban feldolgozott bibliai elbeszélés; a németalföldi m?vészetben több mint 120 ábrázolását ismerjük. Népszer?sége azzal magyarázható, hogy miként Kálvin is hangsúlyozta – jelképezi az Úr kegyelmét a b?nösök iránt, és azt, hogy mindig kész megbocsátani nekik.
A rézkarcon az elbeszélés utolsó pillanatait látjuk: a megtört, rongyokba öltözött fiú térde esik a ház elé kifutó apa el?tt, s az szeretettel öleli magához. Jobbra egy szolga, az apa kívánsága szerint, új ruhát hoz a b?nösnek, mögötte az id?sebb testvér keser? arccal lép ki az ajtón. A jelenet felfogásához, a beállításhoz Maarten van Heemskerck (l498-1574) fametszete adott ösztönzést; még motívumátvételek formájában is (pl. a lépcs?, árkád, vándorbot, a fiú összetett keze). Rembrandt stílusa azonban eltér az id?sebb mesterét?l: alakjai nem olyan plasztikusak, nem olyan hangsúlyozottan er?teljesek, és közelebb kerültek egymáshoz. Statikus csoportjuk mély, bens?séges érzelmeket áraszt. Az id?s férfi szépen formált tartása, ölel? mozdulata az apai szeretetet, a gyengédséget példázza. A korábbi évek felfogásától eltér?en Rembrandt m?véb?l ezúttal elmaradtak a széles gesztusok, a teátrális mozdulatok és az er?s érzelemkitörések.
sze.hu
Forrás:
wikipedia.org
MTI
sze.hu
geographic.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
