Frida Kahlo (er.: Magdalena Carmen Frida Kahlo y Calderón, Coyoacán, Mexikóváros, 1907. július 6. – 1954. július 13.) egyéni hangú mexikói fest?m?vész, közéleti szerepl?, a 20. századi Mexikó emblematikus alakja.
Frida Kahlo (bár születési évét a mexikói forradalom tiszteletére 1910-ben jelölte meg) 1907-ben született Mexikóváros külvárosában, Coyoacánban, a Kék Házban. Apai nagyszülei Magyarországról települtek át Németországba, és Frida apja, Guillermo (Wilhelm) Kahlo fényképész innen érkezett Mexikóba, ahol els? felesége halála után feleségül vette a spanyol-indián származású Matilde Calderón y Gonzálezt. Négy lányuk született, Frida volt a harmadik.
Frida Kahlo hat évesen gyermekbénulásban betegedett meg, s jobb lába deformálódott. Ezt leplezend? fiatal lányként el?szeretettel öltözött férfiruhába, majd hosszú mexikói szoknyákba. A tehuana népviselet egész életében kedvenc öltözéke maradt. A család sz?kösen élt, ezért a lányoknak már korán dolgozniuk kellett. Ennek ellenére Frida alapfokú iskolája elvégzése után az ország egyik legjobb középfokú intézményében tanulhatott, s orvosnak készült. Ekkor került kapcsolatba a mexikói baloldal több jövend? vezet?jével.
1925. szeptember 17-én egy villamos ütközött azzal a busszal, amelyen Frida utazott, s ? egész életére kiható sérüléseket szenvedett. Csak sokára derült ki súlyos gerincsérülése, s hónapokra gipszf?z?be zárták. Az unalom és a fájdalom el?l menekülve kezdett festeni. Egy tükörben nézhette magát, így festette els? önarcképét. Megfestette barátai, rokonai portréját is.
1927 végén már aránylag normális életet tudott élni, és 1928-ban csatlakozott az önálló mexikói kultúra megteremtését célul kit?z? m?vészek csoportjához. Ekkor ismerkedett meg a nála huszonegy évvel id?sebb Diego Riverával, a neves fest?vel, akihez 1929. augusztus 21-én ment férjhez. Férje hatására er?södött meg benne az elhatározás, hogy végleg a festészetet válassza.
Diego Rivera és Frida Kahlo
.
.
1930-tól 1933 végéig a házaspár az Egyesült Államokban élt, ahol Rivera több épületet díszített faliképeivel. Hamarosan a társasági élet ismert és kedvelt alakjai lettek. Frida, annak ellenére, hogy az orvosok szerint a balesete miatt nem képes gyermeket kihordani, mégis vállalta a kockázatot, de terhessége vetéléssel végz?dött. Életének ezt a momentumát örökítette meg a Henry Ford Kórház vagy A repül? ágy cím? képén. Ezután jó néhány abortuszon esett át. Egyre jobban gyötörte a honvágy is, hiszen Amerikát nyomasztónak érezte, bár technikai fejlettsége leny?gözte.
.
.
A két Frida
1939
.
Visszatérésük után Rivera, akinek eddig is rendszeresen voltak házasságon kívüli kapcsolatai, Frida húgával, Cristinával kezdett viszonyt. Frida ezentúl nem érezte magára nézve kötelez?nek a házastársi h?séget, s nyílt viszonyt folytatott jó néhány ismert és kevésbé ismert férfival és n?vel. Szeret?i között ott találhatjuk Lev Trockijt is, akinek a Rivera házaspár kérésére adtak menedékjogot Mexikóban. Neki ajánlotta egyik legszebb, legragyogóbb önarcképét, a Függönyök között cím?t.
Mivel Frida els?sorban magának festett, meglepte, hogy mások is érdekl?dnek festményei iránt. 1937-ben több fest?vel együtt egy mexikói kiállításon mutatta be m?veit, majd a következ? évben New Yorkban nagy siker? önálló kiállítása volt. Sok képet adott el és sok megrendelést kapott. Gy?jt?i között ott volt a híres színész, Edward G. Robinson is. A sikeren felbuzdulva 1939 tavaszán Párizsban is megnyílt a kiállítása, de ez nem váltotta be a hozzá f?zött reményeket. Frida nem kedvelte a szürrealista m?vészeket, és nyomasztónak találta Európát. De ? volt az els? latin-amerikai fest?, akit?l képet vásárolt a Louvre (The Frame). Még ebben az évben Rivera kezdeményezésére elváltak, de a következ? évben újra összeházasodtak. Ekkor Kahlo már neves, független m?vész volt, de férjéhez élete végéig mély érzelem kötötte, meg nem született gyermeke helyett iránta táplált anyai érzelmeket.
A II. világháború éveiben egyre aktívabb lett, tanított, tagja lett a mexikói kultúrát támogató testületnek, részt vett a szürrealisták nemzetközi kiállításán. De gerince egyre jobban fájt, újra acélf?z?t kellett viselnie, majd 1946-ban New Yorkban megm?tötték. A m?tét nem segített állapotán, súlyos depresszió gyötörte. Fel kellett hagynia a tanítással, de a politizálással nem: 1948-ban belépett a Mexikói Kommunista Pártba. 1950-ben hét operációt végeztek a gerincén, ett?l kezdve tolószékbe kényszerült, és állandó fájdalomcsillapításra szorult. Ez képein is meglátszik: a korábbi finom ecsetkezelés, pontos kimunkálás helyett vastag festékréteg, pontatlan ecsetvonások jellemzik utolsó munkáit.
1953-ban amputálták jobb lábát, és nem hagyhatta el az ágyát. Ez nem akadályozta meg abban, hogy elmenjen els? önálló mexikói kiállítására: mindenki legnagyobb meglepetésére ágyában fekve, díszes tehuana ruhában jelent meg a megnyitón. 1954 nyarán tüd?gyulladást kapott, ennek ellenére július 2-án részt vett egy tüntetésen, amelyen az USA guatemalai beavatkozása ellen léptek fel. Az állapota egyre romlott, és július 12-ér?l 13-ára virradó éjjel meghalt. Bár az orvosok tüd?embóliát állapítottak meg, naplója néhány bejegyzése miatt nem zárható ki az öngyilkosság sem.
A Kék Ház Coyoacánban, ma Museo Frida Kahlo
.
.
A Kék Házat, ahol született, és ahol 1941 óta élt és meghalt, Diego Rivera a mexikói államnak adta. Itt nyílt meg 1958-ban a Frida Kahlo Múzeum.
Életér?l Frida címmel 2002-ben film készült, amelyben a címszerepet a szintén mexikói Salma Hayek alakította
http://magyar.film.hu/object.8EA810C4-0C82-4892-B616-88FB458609C0.ivy
.
Önarckép
1940.
Bár az els? képei, portréi az európai festészet hagyományait követik, Kahlo kés?bbi m?vészetére, színvilágára, jelképrendszerére a mexikói m?vészet, a hagyományok és a prekolumbián kultúra hatott igen er?sen (Diego Riverának jelent?s gy?jteménye volt prekolumbián m?vészeti tárgyakból). Sokan Kahlót szürrealistának tekintik, de ez nem egyértelm?. Míg a szürrealisták az álmok homályos értelm? jelképeit használták festményeiken, s olykor teljesen elszakadtak a valóságtól, Kahlo szimbólumai általában könnyen megfejthet?k, s utalnak a m?vész életének azon szakaszára, amelyben a m? született. Kahlo szinte valamennyi festménye önéletrajzi ihletés?.
Sok önarcképet festett, s ezt magányosságával magyarázta. Az arca maszkszer?, szinte semmiféle érzelem nem tükröz?dik rajta, az arcot körülvev?, jelképes értelmet hordozó tárgyak, állatok, a háttérben látszódó táj árulja el a kép igazi mondanivalóját, a m?vész pillanatnyi lelkiállapotát. ? volt az els? fest?(n?), aki leplezetlenül ábrázolta a n?i testet, a szexualitást, és olyan élményeket, amelyeket csak a n?k élhetnek át. A Henry Ford Kórház cím? kép az els?, amely nyíltan szól a vetélésr?l, s ezt olyan formában, amely a fogadalmi képekr?l, a mexikói naiv m?vészek által készített vallásos tartalmú retablókról ismer?s, de a szentek helyét más jelképek foglalták el. A fogadalmi táblákról vette át a szövegek feltüntetésének szokását is. Bár Kahlo egyházellenes volt (többek között helyeselte a templomok bezárását), sok szimbólumot használt a vallás jelképei közül. A törött gerinc cím? képén a fájdalom jelképei a testébe szúrt szögek, s felt?nik a fehér lepel is, amely Krisztus halotti leplére utal.
A törött gerinc
1946
Az ?si azték mitológia is forrásául szolgált dualista szemléletével, hiszen ott állandó küzdelem folyik a napisten és az éjszaka istene között. Kahlo sok festményén felismerhet? ez a kett?s szemléletmód. A remény fája, Tarts ki! cím? képén a m?tétt?l legyengült Frida a nappalhoz, míg az er?s Frida az éjszakához, a holdhoz, a n?iesség szimbólumához tartozik. A híres A két Frida cím? képen, amely válása után készült, a fest? mint két különböz? személyiség? asszony jelenik meg, amelyet egy üt?ér köt össze.
Diego Riverával folytatott viharos házassága is sok képe élményanyagát adta. Az els? közös képen, a Frida Kahlo és Diego Riverán, amely nem sokkal házasságuk után készült, Frida mint a neves fest? szerény, gyenge felesége ábrázolta magát. Kés?bb a megcsalatások és megcsalások sorát is megörökítette. Férje Cristinával folytatott viszonya feletti fájdalma a Csak néhány szúrás és az Emlék cím? képekben fejez?dik ki. Az id? múlásával érzelmei megváltoztak. A világegyetem szerelmi ölelése, a Föld, Én, Diego és Señor Xólotl cím? képen, amelyet szintén a mexikói mitológia ihletett, egyszerre szól sok fájdalmat okozó medd?ségér?l és Rivera iránt táplált anyai érzelmeir?l.
Utolsó éveiben is nagyon aktívan részt vett a közéletben, festményei egyre több politikai tartalmat hordoztak. A marxizmus gyógyír a betegségre cím? képe szinte vallásos marxizmusáról és Amerika-ellenességér?l tanúskodik. Hite szerint a politikai meggy?z?dés megszabadíthatja ?t és az emberiséget a fájdalomtól. Utolsó, befejezetlen képe egy Sztálin-portré volt.
Önarckép kibontott hajjal
1947
http://www.youtube.com/watch?v=1cH8kc4p10M
(Lila Downs 1968-ban a mexikói Oaxacában látta meg a napvilágot, egy skót-amerikai édesapa és egy mixtek indián édesanya gyermekeként.)
Kahlo híres képei
Önarckép bársonyruhában, 1926, magángy?jtemény
Miguel N. Lira portréja, 1927, Tlaxcala, Instituto Tlaxcalteca de Cultura
Cristina n?vérem portréja, 1928, Caracas, Collection Otto Atencio Troconis
Eva Frederick portréja, 1931, magángy?jtemény
Frida Kahlo és Diego Rivera, 1931, San Francisco Museum of Modern Art
Önarckép Mexikó és az Egyesült Államok határán, 1932, magángy?jtemény
Henry Ford Kórház vagy A repül? ágy, 1932, magángy?jtemény
Önarckép nyaklánccal, 1933, magángy?jtemény
Kiakasztott ruhám vagy New York, 1933, San Francisco, Hoover Gallery
Csak néhány szúrás, 1935, Mexico City, magángy?jtemény
Szüleim, nagyszüleim és én, 1936, New York, Museum of Modern Art
Lev Trockijnak dedikált önarckép vagy Függönyök között, 1937, Washington, The National Museum for Women int he Arts
Emlék vagy A szív, 1937, Párizs, magángy?jtemény
Önarckép majommal, 1938, Buffalo, Albright-Knox Art Gallery
Amit a vízben láttam vagy Amit a víz adott nekem, 1938, Párizs, magángy?jtemény
The Frame, 1938, Párizs, Centre Georges Pompidou
Dorothy Hale öngyilkossága, 1938-39, Phoenix, Art Museum.
A két Frida, 1939, Mexico City, Museo de Arte Moderno
Az anyaföld vagy Dadám és én, 1939, magángy?jtemény.
Önarckép tövises nyaklánccal, 1940, Austin, The University of Texas
Dr. Eloessernek dedikált önarckép, 1940, magángy?jtemény.
Az álom vagy Az ágy, 1940, New York, magángy?jtemény
A halálra gondolva, 1943, magángy?jtemény.
Tehuana önarckép vagy Diegóra gondolva, 1943, Mexico City, magángy?jtemény
Doña Rosita Morillo arcképe, 1944, Mexico City, magángy?jtemény
A törött gerinc, 1944, Mexico City, Museo Frida Kahlo
Mózes vagy A teremtés csírája, 1945, magángy?jtemény.
A megsebzett szarvas vagy Én, a szegény kicsi szarvas, 1946, magángy?jtemény
Nap és élet, 1947, Mexico City, Galería Arvil
Önarckép kibontott hajjal, 1947, magángy?jtemény.
Önarckép, 1948, magángy?jtemény
Diego és én, 1949, Chicago, magángy?jtemény
A világegyetem szerelmi ölelése, a Föld, Én, Diego és Señor Xólotl, 1949, Mexico City, magángy?jtemény
Apám arcképe, 1951, Mexico City, Museo Frida Kahlo
Az élet gyümölcse, 1953, Mexico City, magángy?jtemény
A marxizmus gyógyír a betegségre, 1954, Mexico City, Museo Frida Kahlo
Önarckép Sztálinnal vagy Frida és Sztálin, 1954, Mexico City, Museo Frida Kahlo
Születésem
1932
Petz György
Frida Kahlo
Madonna odavan, t?le a világ; fel?lem lehet.
Nála van a „Születésem” képed, ahol lefedett
fej? n?b?l – nyilván anyád – feln?ttként bújsz
el?, hogy magad is megrettenj, ha már fested.
Ilyenek lennénk – anyánk az ismeretlen, nem mi,
legföljebb mint bárki, akit?l a a megváltás mellék-
munkálatait remélik a reménytelenek. S itt vagy:
százöt éve halott, ki megszületett: Frida, névnapos
Coyoacánból, Wilhelm Kahlo lánya, Mexikó gyermeke.
Forrás:
Wikipedia.org
MTI
Petz György
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
