Szendrői Csaba : szívsérv

 


Éji madár körképe kórkép.

Elég tételt vesz, társ a dalomban.

Fecsérli csicsergését el, kések egy taktust,

zuhany alatt dalolunk mi, ha dadogásunk

minduntalan unalmába nem fullad.

Vár velem, majd illedelmesen illan.

Dúdolom így tovább egyedül.

Kegyelemes egyed,

Meg nem rendülne, ha el nem d?lne.

Sóvárgom utánad, csajkámat

a garatra öntöm, így mulat a szellem,

szenvedélyben pusztul el a sejt.

Hadd sajtoljam ki minden maradványát

a marionettbábú tehetetlen zuhanása

visszajár, álmom sóbálványa mily valósan esetlen,

térden állva ébredek, megint csak elfúj a szél.

Sokadszor ég veled! Csordultig ajkaimon, számon,

szélkapta szirmaidon, valahányon,

lábam lóbálása vidít fel,

én itt nézem a mellkasom ahol dübörögsz;

bordámon túl, húsomban ott bent.

 

Legutóbbi módosítás: 2009.06.16. @ 22:52 :: Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 262 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...