Marie Marel : Perfekt koldus

Nyomtatás

Arca gyötört ugyan,
de szeme tiszta.
Az aluljáró kövén issza
– csodák csodája – tiszta vizét.
Lesek egy ideje titkon felé
– miközben körötte hömpölyög az élet –
csendesen mosolyog maga elé…
mocskos Madonna.
Földöntúli mosolyát szegezte
a sánta balsorssal szembe.
Tiltakozása szelíd, néma,
fel-fel pillant néha
mocskos rongyai közül:
– Köszönöm. Isten áldja!
 – Ez elég lesz mára.
Tétován, szemlesütve figyelem,
szavára döbbenten felkapom fejem:
– Alles ist Ordnung. Danke schön.
Alamizsnát imígyen köszön.
Döbbenet. Koldus, ki nyelveket váltogat.
Gazdag ez a hon, hol madonna-mosolyú,
perfekt koldus lakik az árkádok alatt.