Kovács Lilla Katalin : ͍gy akarom hinni!

*

 

Ma délben, amikor a felhők mögül

újra és újra kiragyogott a nap,

és a fekete rigók csodálatos dala zengett a lombok között,

ma elhagyott bennünket.

Kiröppent a nyitott ablakon, s szállt a vörös rózsák illatával együtt,

fel az esőcseppektől csillogó fák lombja fölé,

a szivárvány hídja fölé, a lomhán kúszó felhők habja fölé.

Mielőtt örökre eltűnt egy pillanatra még visszanézett,

s egy leheletnyi, lágy sóhajjal végigsimított

mindazok szívén, akiket szeretett.

 

Vitte magával lánya mosolyát,

kisunokája kacagását,

barátai szeretetét,

hogy mindezekkel a kincsekkel

elhalmozhassa azt,

aki oly sok éve vár rá

a legszebb, és legszikrázóbb csillag sugarában.

 

Legutóbb szerkesztette - Kovács Lilla Katalin
Szerző Kovács Lilla Katalin 52 Írás
"Hiszem, hogy a képzelet erősebb a tudásnál, hogy a mítosz igazabb a történelemnél, hogy az álmok hatalmasabbak a tényeknél, hogy a remény mindig győzedelmeskedik a tapasztalat felett, hogy a nevetés az egyetlen gyógyír a bánatra. És hiszem, hogy a szeretet erősebb a halálnál."