– saját fotó –
(meghallgatom)
Óriás szitakötő a nyár,
a berekre ül
mozdulatlanul,
árnyéka lomhán elterül
itt a fák alatt.
Csipkeszegélyes víztükör,
mégis,
csak egyes-egyedül
szépíti benne magát
egy kacér nő, a Nap.
Elül, s majd hullám
göndörül,
délibábjáték,
kápráztatóan fénylik a tó,
sekélyes szélén
békák alszanak.
Felírhatnánk a csöndre ma:
A koncert elmarad!
Engem ölében tart a part,
vízben h?sölni nincs er?m,
állva elszenderül a lég,
ami mozdulhatna még,
homlokom mögött
a gondolat
most nem szárnyal, piheg,
fölém borul a h?ség,
s befed,
mint tüzes vaskalap…
34látogató,1mai
Szép képeid vannak, s érződött a nyár melege is. Tetszett festői versed.
Kedves Ildikó !
Szép a kép, nagyon tetszett az írás, s az összhangot adta hozzá a hangod.
Köszönöm !
Aranyos vagy Etkám!
hogy sort kerítettél rá.
Ildikó!
Nyarad nagyon szép…
a kép is csodás…
Halgatom!!
:nap
Drága Maja, örülök, hogy mindiíg meglátogatsz.!
Szép helyen szép gondolatok születtek benned Ildikó.
kedves Noémi!
Hiába próbálgatom, nem megy a napocska, vedd úgy, mintha itt lenne.
Ezek szerint te is olyan vizuális típus vagy mint én.
Köszönöm.
Köszönöm Klára a méltatádodat
láttam magam előtt
szép :nap
Szép vers és a fotó is gyönyörűre sikeredett! Gratulálok!