– saját fotó –
(meghallgatom)
Óriás szitakötő a nyár,
a berekre ül
mozdulatlanul,
árnyéka lomhán elterül
itt a fák alatt.
Csipkeszegélyes víztükör,
mégis,
csak egyes-egyedül
szépíti benne magát
egy kacér nő, a Nap.
Elül, s majd hullám
göndörül,
délibábjáték,
kápráztatóan fénylik a tó,
sekélyes szélén
békák alszanak.
Felírhatnánk a csöndre ma:
A koncert elmarad!
Engem ölében tart a part,
vízben h?sölni nincs er?m,
állva elszenderül a lég,
ami mozdulhatna még,
homlokom mögött
a gondolat
most nem szárnyal, piheg,
fölém borul a h?ség,
s befed,
mint tüzes vaskalap…
Legutóbb szerkesztette -
