Vers

LÁTOGATÓBAN

leültem mögöttem a régi megszokott bútorok   köröttem szertelen jövőt faggató múlt kifakult   előttem a kertben bíborló alkonyok s csönd ragyog   itt minden a múltat idézi – gyöngysor volt – szétgurult

Novella

Bohóctréfa

  Rábai legszívesebben elmenekült volna, azonban a kefebajszú porondmester ujja egyenesen rászegez?dött.     – Az az úr a harmadik sorban – hallotta a szemüveges m?szaki rajzoló. – Jöjjön, a segítségére lesz szükségünk a következ? számban.     Rábai gyomra összerándult a [… Tovább]

Vers

Az utolsó vacsora

A váratlan búcsú fájdalma még sokáig kísérthet, és visszatér, ha akarja az ember, ha nem.   Azt hittem, hogy szeretni hívtál,meleg mosollyal, fényl? szemekkel,daloltak bennem vágyó dallamok,csokorba kötött csillagokat vittem,és elképzeltem egy égi táncjátékot. Terített asztal, gyertyás félhomály,halk zene, ital, [… Tovább]

Vers

Fűzfák alatt

Hulló levelekről is felálltam…* Nagy viharban fűzfa ága betakarna. Elmondanám, hányszor áztam nélküled, hogyan fáztam. Sárban egyedül jártam.   Mit nekem ez a vihar,   itt a lombok alatt elmondhatod minden titkod. Várhat még ránk a világ. Összesodort az ég [… Tovább]

Vers

Gránit kora

  A szivárvány időknek leáldozott… Beköszönt lassan a gránit kora. Szürkésre kopott éjszakák fedik fel a kő kérlelhetetlen igazságait. Illó a léghez, csend a csendhez való. Az ordítás hiába keresi csendjét, képzeli csak, hogy létezik. Anyag találjon anyagot, kő követ. [… Tovább]

Vers

Kő vagyok. Kavics

*   Kő vagyok. Kavics. A Földön éltem. Szerettek és úgy szerettem! Egy nap, míg Isten félrenézett, felkapott forró tenyér a sötétben se hang, se csönd, csak én, ahogy a bőrhöz ér.     Megállt velem. Kút felett. Ujjai széjjel. [… Tovább]

Kisregény

Báthory Erzsébet 6. rész

    Igyekeztem hát, már ha bátyám is olyan nagy dolognak tartja, ami itten készül?dik, nekem is örömmel kell fogadnom és minden lehetségest megtenni azért, hogy mindenkinek elegend? öröme legyen. Számba vettem holmijaimat és szolgáimat, amin?ket vinnem kellett, részben magam [… Tovább]

Sci-fi

A kolónia II.

A Világ olyan, mint matrjoska babák végtelen sora. Bármennyit kinyithatsz – mindegyikben lapul egy újabb, ami kinyitható, és persze mind nagyon hasonlítanak egymásra…      – Kiestél, Johnny! – kiabálta Vanessa.     Igaza volt. Johnny harmadszor is hibázott az ugróiskolában, így [… Tovább]

Vers

Vezeklés

Néha elkap a b?ntudat…. – nem nagy b?nökr?l szól e versem, de olykor muszáj vezekelnem… Életem fegyence lettem,Rabbilincs a lábamon.B?neim miatt vezeklem –Börtönöm – gyalázatom.Szembenézek önmagammal –Szörnyü rém tekint reám,Vérvörös szemében angyal,Ám a szárnya tépve már!Hogy lehetne elkerülniVégzetem, mi egyre [… Tovább]

Vers

Kívánság

KÍVÁNSÁG   Az álmaim: Legyek. Benneragadtak holdf?zte tejberizsben. Ízesített, málna, eper esszenciába fullasztott gépi moslék.   Az álmaim legyenek sárarany tésztába gyúrtak, koporsódeszkák, gyalultak, megvalósultan tegnapba fúltak! Valóságviziók.   Az álmok kellenek. Csukott szemem is lásson! Pincében krumpli, télre vermelten. [… Tovább]

Novella

Az időember

A tengerparti jelzőtorony éjjeliőrén szokatlan idegesség lett úrrá, amikor felébredt éjfél utáni szundikálásából. Ahogy múltak a percek, idegességét egyre inkább a félelem váltotta fel, s bár tudta, hogy nem egy esetleges ellenőrzéstől tart – valami történt. Annál is furcsább volt [… Tovább]

Vers

Szüzesség (12)

Magyar Szexológiai Társaság pályázatára készült. Kategóriájában I. helyezést ért el.       Szemérmes pillantásoktól szép ez az est, Zülleni éhes fátylat ereszt. Ünnep a lánynak, ágya, ha reccsen, Zajtalan hangzavar lüktet a testben. Ez éj csupa csókkal, bélyege sorsnak, [… Tovább]

Vers

Századom

Francois Villon modorában   Most, hogy a Nap lemegy az égr?l szépen, most, hogy létem a semmi felé hajol, talán elhúzódom t?letek végleg, létezésem a „nincsekkel” nem bajol. Mert jogomban áll – mint sebzett állatnak – bújnom sebet nyalva bokormagányba. [… Tovább]

Vers

Szeretnék…

       Szeretnék széles karimájú mályva színű kalapot, tarka szalagok lengjenek rajta, ha fújja szellő, mind simogasson. Szeretnék gömbölyű körtét, édes barna-sárgát, dübörgő dobhangot, mit perget a sámán. Tu tu tram trum.   Szeretnék kavicsot, picikét, behajtva tenyerembe; s [… Tovább]

Humor

Mese a 13. havi mamutról

  Mindig megborzongtak, ha tekintetüket a tiszteletet parancsoló, feketén ásító és állandóan huzatos, monumentális bejáraton pihentették. A szokatlanul népes, elsőhonos ősemberek által történelmi idők óta lakott, irdatlan barlangrendszer persze nem csak az ő csoportjukat vonzotta. Az érkezésüket követő néhány hónapos [… Tovább]

Mese

Varázstánc

2005   szikrát loptam táncot roptam boszorkányok silbakoltak sarkam fordult hajnal perdült az ég húzta világ tolta égb?l napba így jutottam csak forogtam csak forogtam szoknyarojtban folt a foltban szembogárban papucsorrban ott titokban és mosolyban ködként úszó ifjú csókban csak [… Tovább]

Egyéb

FONTOS KÉRÉS!

          Az Esten elhangzó m?vek szerz?it és el?adóit megkérjük,   amennyiben m?vüket saját maguk vagy az általuk felkért el?adó olvassa, szavalja, úgy jelezzék 2009. július 01-jén 08 óráig az info@serfozoattila.hu – ra.   Fontos, hiszen az [… Tovább]

Elbeszélés

Spanyolországban III.

Barcelona *     Idegenvezető kísért minket Barcelonába. Autóbusszal utaztunk, s közben más településekről is voltak felszállók. Elsőként a Güell parknál álltunk meg. Eusebi de Güell egy parkos kertvárosi városrész kialakítását tervezte. Erre kapott megbízást Antoni Gaudi, de az épületek [… Tovább]

Vers

Tao – Hatalom

Puha fellegeket tömörít a vihar,Feketéllik a kéke-veszett borulás,Vaku villan: a mennyei fény hasadék,Szüli újra a szárnya szegett zuhanást.   Csenevész fa lefekszik, a földre konyul,Matuzsálemek ágai hajlanak el,A mez? füve ropja a szélfütyül?st,– Ha gerinces az ember: törnie kell!  

Vers

ngyulladás

Vigyázz! -humor- A lánglelk? költ? öngyulladásos állapotában haboltó helyett Unicumért nyúlt és torkát köszörülve boldogan megállapította: megint eltelt egy nap, tehát másnap van, szögezte le lelke kificamodott rezdülését, mikor meglátta magát a szoba tükrében. Az Unicumos üveget gyakorlottan kinyitotta, és [… Tovább]

Elbeszélés

Színe és fonáka

Az elbeszélés főszereplője és a szerző egyetlen vonatkozásban sem azonos személy. *         Galiba Lajos úgy volt egy rendkívül paradox egyéniség, hogy egyáltalán fogalma lett volna arról, hogy vannak rendkívül paradox egyéniségek, mint ahogy arról sem volt [… Tovább]

Novella

Emlékfoszlány

Ágnesnek hívták a lányt.     Nem volt az a kimondott szépség. Haja piszkossz?ke, szemei ?zikeszemek. A melle tetszett. Szelíd lankák, lágy vonalak képzete. Ha akaratlanul is ránéztem, a tenyerembe simulás fantomérzései gyengítettek. A nyomtatógép hátulsó részén ült, és nézte a [… Tovább]

Novella

Mai románc

    Sétáltam a réten. Ott aztán szárnyra kél a képzelet! A tarka rét színpompás virágai mintha csak nekem nyíltak volna. Ezeddig ismeretlen, új világba léptem. Az az édes illat, a nyári rét illata – feledhetetlen. Távolban tarka tehenek deleltek, [… Tovább]

vegyes

Félálom

                    gazdag szenvedély pereg                      gondolni mire lehet                               általa                       kinyitom a cukrot                                kerek                      kristályban szórom                        gyerek képzetem                              árnyalat                              tömegét                                  jó                                 éjt.    

Tanulmány

A verstan alapfogalmai II.

(A rímekr?l, rímformákról)               A rímekr?l, rímformákról        Mi a rím?      <!– /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:””; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:”Times New Roman”; mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;} @page Section1 {size:612.0pt [… Tovább]