Kerekes Tamás afterman : Gyötrelmes reggeleim

a hajnali homályban élnek az árnyak

 

Félhomály van a Margitszigeti Grand Hotel cselédszobájában. Flekktifúszom van? Egy sikertelen tüd?lövés? Minden fehér, a falon feszület. A fiúk Bródy Sándor bácsinál aludtak, Molnár Ferenc a leggy?röttebb. Azt hiszem, neki csak a szekrényen jutott hely, mert a padlót már betöltötték a Central fiatal írói. Memphisz cigarettát szívnak, s irigylik Karinthyt, mert neki a Central és a Hadik közt, menetközben megállt a busz. Szép Ern? és Szomory valószín?leg egész éjjel a Bristolban ferbliztek – pénzük nem lévén -, fejfájáscsillapító labdacsokban. Az arckifejezésük láttán sejtem. Szomorynak volt jobb lapjárása. Molnárt zrikálják f?leg, mert míg ? a fronton haditudósító volt, Fedák Sári s?r?n félrelépett.

Molnár blazírtan megigazítja cvikkerét és azt mondja:

”Lehet. De pénzért csak velem feküdt le.”

Már oszlik a félhomály. Ágyba hozzák a kapucínert, és egyenként beolvadnak a falba. A cinikusnak hitt világfi, Molnár marad utoljára. Én mennék utánuk, de Molnár mondja – nem lehet, én még élek, ?k már halottak. – Mire megértem ezt, felzokogok, és erre felriadok.

Kezd?dhet a nap.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.05.13. @ 10:56 :: Kerekes Tamás afterman
Szerző Kerekes Tamás afterman 28 Írás
Kis András vagyok. Cegléden élek. Hobbym az olvasás