H.Pulai Éva : Száz éve, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós

 

Radnóti Miklós: Levél a hitveshez

http://www.youtube.com/watch?v=NHo0pxm6KDE

 

„Amit Radnóti írt, az a klasszikus veret? költészet már saját korában is a dejà vu élményét adta meg. Valami ismer?s dolgot hív el? homályos tudatunkból, de csak azt, amit nagyjából tudunk. Tudni vélünk. Valahonnan ismer?sen antik. Mégis mai. De elvágták már a köldökzsinórt, leváltunk a klasszikus korról. Mindent elfelejtünk. Magunkat, az identitásunkat. Nem kell már gép, hogy fölébe szálljunk, elég a Gogle Earth, s nekünk térkép e táj, nem ismerjük, csak fentr?l látjuk. Annyi mindent elfelejtünk. Súlytalanná válnak a halottak is. Ki emlékszik Baka Istvánra? Body Gábort talán csak a filmszakosok tudnák ki volt. És Gábor Miklós? Valami csep?rágó, Hamlet? És Gobbi Hilda határ?r? Néha megemlegetik talán. Neki írta a Spiró a Vénasszonyt. A Csirkefejben. Radnótit mikor szokás említeni? Radnóti Színház? Radnóti utca? Borsos Miklós szobor? A sorsává összeállt esetlegesség-halmaz nehezen értelmezhet? a hagyomány vagy akár a szappanoperák valóságából. Elvalótlanodott minden. Talán csak érettségi tételként létezik még Radnóti. A létez? kánonnal szemben, ha saját képet, interpretációt tud, lehetne megalkotni róla, akkor lehet él?, eleven. A sajátos olvasat, létrejöhet-e? Én másfél évesen örömmel firkálgattam anyám Radnóti kötetébe, József Attiláját megcsupáltam.”

 

Forrás: www.terasz.hu – Balogh Robert

 

 

 

Radnóti Miklós, eredeti neve Glatter Miklós (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költ?, a modern magyar líra kiemelked? képvisel?je.

.

„Radnóti költészetében a halál túlmutat önmagán, valójában az énépítés akadályoztatásának kivetülése: azt jelenti, hogy a költ?t nem hagyták kibontakozni.

Élete végén mégis eljut a vágyott identitásig, magyar költ?ként hal meg: az énkeresés mintegy a visszájára fordul ezzel az életáldozattal. Az életm? kulcskérdése tulajdonképpen az, hogy joga van-e az embernek a szabad identitásválasztáshoz, amelyet Radnóti Miklós végs? soron csak az élete árán tudott megvalósítani” – foglalja össze Ferencz Gy?z?.

 

 

Budapest, Kádár utca 8.

Élete

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a Kádár utca 8-ban, asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881–1909) és ikertestvére életébe került. Édesapja, Glatter Jakab (1874–1921) kereskedelmi utazó volt. Egy n?vére volt, Klára.

 

A Szemere utcai elemiben (1915–19), a Markó utcai f?reáliskolában (1919–23) és az Izabella utcai Báró Wesselényi Miklós fiú fels? kereskedelmi iskolában (1923–1927) végezte tanulmányait. 1927 júniusában érettségizett. 1921. július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja. ? ekkor tudta meg, hogy az ?t felnevel? asszony nem az édesanyja, hanem az anyja testvére volt, és Ágika (akit testvérének hitt) csak az unokatestvére. Nagynénje nem akarta felnevelni, Grósz Dezs?höz, anyai nagybátyjához kerül.

 

Radnóti Miklós felvétele Gyarmati Fanniról

.

 

1926 ?szén megismerkedett leend? feleségével, Gyarmati Fannival. Közösen csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz. 1927–28-ban elvégzett egy tanévet a csehországi Liberec (Reichenberg) textilipari f?iskoláján, majd onnan visszatérve nagybátyja nagykereskedésében helyezkedett el. Októberben barátaival 1928 címmel irodalmi folyóiratot indítottak. A lapnak két száma jelent meg, s Radnótitól két verset (Sirálysikoly, Szegénység és gy?lölet verse) közölt. 1929-ben a fiatal csoportosulás Jóság címmel önálló antológiát jelentetett meg, amelyben Radnóti már tizenkét verssel szerepelt.

.

 

A nyári szünid?t a rokonoknál, Trencsénben töltötte. Decemberben gimnáziumi különbözeti érettségi vizsgát tett annak érdekében, hogy fels?oktatási tanulmányokat folytathasson. 1929–30-ban részt vett a Kortárs cím?, avantgárd szellemiség? folyóirat megalapításában és szerkeszt?i munkájában. ?sszel beiratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar–francia szakára. 1931-ben bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok M?vészeti Kollégiumának tevékenységébe.

.

 

Április 11-én a budapesti törvényszék utasítására házkutatást tartottak nála, verseskötetének maradék példányait elkobozták, vallásgyalázás és szeméremsértés vádjával eljárást indítottak ellene. A nyári szünid?t Franciaországban töltötte. December 8-án zárt tárgyalás keretében a Töreky-tanács nyolcnapi fogházbüntetésre ítélte. 1932. május 18-án az ítél?tábla Gadó-tanácsa helybenhagyta az els?fokú ítéletet, de annak végrehajtását felfüggesztette. Júniusban a Valóság cím? folyóirat munkatársa volt. Júliusban Bálint Györgyéknél, Tátraszéplak közelében nyaralt. ?sszel tanári alapvizsgát tett. Részt vett az Országos Ifjúsági Bizottság szegedi csoportjának, valamint a Hétvezér utcai munkásotthon szavalókörének munkájában.

.

 

1933-ban a M?vészeti Kollégium m?vel?dési programja keretében el?adást tartott. 1934 májusában sikeres doktori szigorlatot tett. Júniusban summa cum laude min?sítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták. Kaffka Margit m?vészi fejl?dése cím? doktori értekezését az egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete és a M?vészeti Kollégium is kiadja. Elkészíti francia szakdolgozatát, majd Müller Lajos nyomdász jóvoltából a Gyarmati Könyvnyomtató M?helyben külön kötetben is megjelenik Ének a négerr?l, aki a városba ment cím? költeménye. A Nyugat 3. nemzedéke munkatársa lett.

 

Fannival, házasságkötésük után

 

 

1935. augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit, s a Pozsonyi út 1. számú házban béreltek lakást. A nyarat az apósa által bérelt, Diana út 15/B. szám alatt lév? családi házban töltötték. 1936-ban rendszeres résztvev?je a Tóth Árpád Társaság felolvasóestjeinek. 1937. január 18-án Baumgarten-jutalomban részesült. Nyáron feleségével egy hónapot töltöttek Párizsban. Megismerkedtek Pierre Robin francia költ?vel. Részt vettek július 24-én a Spanyol Köztársaság melletti szolidaritás jegyében rendezett nagy tömegtüntetésen.

De jönnek új hadak, ha kell a semmib?l,

akár a vad forgószelek

sebzett földekr?l és a bányák

mélyér?l induló sereg.

Népek kiáltják sorsodat, szabadság!

ma délután is érted szállt az ének;

nehéz szavakkal harcod énekelték

az ázottarcu párisi szegények. (Hispánia, Hispánia – részlet)

1938 nyarán egy hetet a francia Pen Club meghívására, további három hetet magánemberként újra Párizsban töltött feleségével. Hozzákezdett Guillaume Apollinaire verseinek fordításához. 1940-ben megjelent a Vas Istvánnal közösen fordított Guillaume Apollinaire válogatott versei. Szeptember 6-ától munkaszolgálatra hívják be Szamosveresmartra, majd decemberben két hétig a tasnádi büntet?táborban dolgozott. December 18-án szabadult.

 

1941 októberében sajtó alá rendezte József Attila fiatalkori verseit, Galamb Ödön visszaemlékezésének függelékeként Makói évek címmel. November 1-jén részt vett Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírjánál rendezett néma tüntetésen. 1942-ben a Hungária Kiadó gondozásában megjelent külön füzet formájában Naptár cím? versesfüzete. Március 15-én részt vett a Történelmi Emlékbizottság kezdeményezte háborúellenes tüntetésen a Pet?fi-szobornál. Július 1-jén újabb munkaszolgálatos behívót kapott. Többek között Élesden és a hatvani Cukorgyárban dolgozott. November 19-én egy pesti ládagyárba vezérelték. Aláírásgy?jtés kezd?dött a kiszabadítása érdekében. 1943. május 2-án a budapesti Szent István Bazilikában megkeresztelkedett.

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,

nekem szül?hazám itt e lángoktól ölelt

kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

Bel?le n?ttem én, mint fatörzsb?l gyönge ága

s remélem, testem is majd e földbe süpped el. (Nem tudhatom – részlet, 1944. január)

 

Radnóti Miklós – Nem tudhatom (Latinovits Zoltán)

http://www.youtube.com/watch?v=V5u_zjBWI2k

.

1944-ben Karunga, a holtak ura címmel megjelentek néger mesefordításai. Május 18-án újabb munkaszolgálatra hívták be. Az ukrán fronton teljesített szolgálatot. 1944 májusában a magyar hadsereg visszavonult, és Radnóti egységét a jugoszláviai Bor melletti munkatáborba vezényelték. Június 2-án érkezett meg a Lager Heidenauba. Radnóti ekkor verseit egy kis noteszbe írta fel, melynek lapjait szétosztotta a barátai között. Azt akarta, hogy aki tudja, vigye magával a háború után, és jelentesse meg. Versei (többek között a Hetedik ecloga és a Razglednicák) a tábori élet sötét körülményeit mutatták be vagy szerelméhez, Fannihoz szóltak

 

 

 

 

Augusztus végén Gy?r mellé vezényelték. Azonban vissza már nem tért mert a már menni sem tudó költ?t agyonl?tték a katonák egy árokban. A Gy?r közeli Abda község határában tömegsírba temették ?ket. 18 hónappal kés?bb exhumálták és ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét, benne utolsó verseivel.

Részlet a Razglednicákból:

Mellézuhantam, átfordult a teste

s feszes volt már, mint húr, ha pattan.

Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –

súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.

Halált virágzik most a türelem. –

Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.

Sárral kevert vér száradt fülemen. (Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)

 

A tömegsír helye, a Gy?r melletti Abdán – itt ölték meg a költ?t

M?vei

Életében megjelent kötetei

• Pogány köszönt? (1930)
• Újmódi pásztorok éneke (1931)
• Lábadozó szél (1933)
• Ének a négerr?l, aki a városba ment(1934)
• Újhold (1935)
• Járkálj csak, halálraítélt! (1936)
• Meredek út (1938)
• Ikrek hava (1940)
• Válogatott versek (1930–1940) (1940)
• Naptár (1942)

Tanulmánya

• Kaffka Margit m?vészi fejl?dése(1934)

Posztumusz kötete

• Tajtékos ég (1946)

M?fordítások

• Apollinaire versei 1940 – Vas Istvánnal közösen
• La Fontaine meséi, 1942.
• Orpheus nyomában (válogatott versfordítások), 1943.
• Karunga, a holtak ura (néger mesefordítások, 1944)

Díjak

• Baumgarten-jutalom 1937

Források

• Péter László: Radnóti Miklós – Válogatott írások Bába Kiadó, Szeged, 2009., 264 p. ISBN: 978 963 9881 40 2

Küls? hivatkozások

• Er?ltetett menet. Válogatott versek (MEK)
• Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka (MEK)
• Köteteinek címlapjai Somogyi Károly Könyvtár, Szeged
• Radnóti Miklós a PORT.hu-n

Forrás: wikipedia.org

 

Radnóti Miklós költ? utolsó verse, amelyet a halálmenet során írt.

 

Radnóti ismeretlen novellája

Magyarul

 

Radnóti Miklós Pillangó cím? novelláját 1938 áprilisában a Pester Lloyd közölte német nyelven. Magyar változata és megjelenése nem ismert, ezért évekkel ezel?tt Réz Pál „visszafodította” a libereci emlékeket felidéz? írást.

 

Radnóti Miklós: Pillangó

 

A teremben csönd volt. Nem hallatszott más csak a vonalzók súrlódása és a rajzlapok zizegése. Valaki ceruzáját hegyezte. A faliórára pillantottam, és úgy éreztem, nem bírom tovább, bár Tini csak hétkor vár a kapu el?tt, – még tizenöt perc. Az asztalfiókba tettem az írószereket. Amikor bezártam a fiókot, kiesett kezemb?l a kulcscsomó. Mindenki fölkapta a fejét. A szemeszter elején jártunk, még alig ismertük egymást. Nem szemrehányóan, inkább csak fáradtan néztek rám. Néhányan felpillantva odafordultak. Lehajtott fejjel indultam kifelé, társaim tekintete követett.

Azután ott álltam a kapu el?tt, néztem a lábam alatt elterül? várost, ahol a fények fehéren világítottak pedig az égboltot még vörösre festette az alkonyat. Odébb kertek húzódtak. Az arany lombokkal könny? szell? játszott.

– Pál vagyok.

Zömök ember állt szorosan el?ttem. Gondosan megkötött divatos nyakkend?vel, hivalkodóan élesre vasalt b? nadrágban.

– Na és! – akartam volna mondani, de csak felvont szemöldökkel, szótlanul néztem rá. Még csak meg sem lep?dtem. Ha abban a pillanatban füstté vagy falevéllé változik azon sem lep?dök meg. Tinit vártam: mert el?z? nap este a f?posta el?tt megbámultuk egymást, vagy húsz lépést tettünk meg egymás mellett, aztán nevetve kezet szorítottunk. Most Tinit vártam, akit tegnap este hazakísértem a hegyen át, mert odafent lakott.

A kis ember válaszra várt, de én csak némán meredtem rá. Ett?l zavarba jött.

– Pál vagyok – ismételte kissé hangosabban.

– Ezt már tudom – feleltem pimaszul, mert bosszantott a nyakkend?je, meg nadrágjának éles vasalása.

– Ön tegnap este hazakísérte Tinit. Vagy tévednék netalán? – kérdezte, és közelebb lépett.

– Nem téved. De miért kérdi, ha úgyis tudja?

Úgy látszik, észrevette, hogy készségesebb lettem, mert hangszínt váltott.

– Csak figyelmeztetni szeretném – jegyezte meg öntudatosan.

– Tini beteg, s?t nagyon beteg.

– Ugyan! Mi baja?

Hosszan mélyen a szemembe nézett, nem válaszolt, csak bólintott egyet. S mivel, hogy én sem szóltam suttogni kezdett:

– T…b…c…h…y…x…

– C16 N H3 P4 S3 – mormogtam merev arccal, miközben ? gyanakodva méregetett. Majd mondtam részvéttel – óh!… Ön pedig bizonyára az üdvhadsereg egészségügyi csoportjának a megbízottja, nemde?  – kérdeztem aztán nevetve és sarkon fordultam.

A hegy fel?l Tini sietett felém. Hosszú, nyugodt léptekkel jött a süpped?s avaron át, nyitott kabátban, s alig észrevehet?en mosolygott.

– Hová megyünk? – kérdezte. Amikor meg akartam csókolni a kezét elhúzta, de ujjheggyel megérintette az arcom. Körülnéztem. A kis ember elt?nt. Ámbár sehol sem láttam füstöt szállani, csak a falevelek kavarogtak az úton.

Lélekszakadva futottunk le Tinivel a városba, és elkeveredtünk a munkából jöv? emberek között. Fiatal állatok módjára, boldog hangokat hallatva, fütyölve, dorombolva szavak nélkül. Egy cukrászda el?tt Tini hirtelen megállt és odahúzott a kirakathoz.

– Nézze milyen gyönyör?! – ujjongott egy pompásan feldíszített torta láttán.

Homlokát az üveghez szorította. A futástól gyorsan lélegzett. Behúztam magammal a cukrászdába. S ott ettünk állva az asztalok között.

– Hová megyünk? – kérdezte nevetve a cukrászda el?tt, s közben a száját nyalogatta.

Az utca sarkán egy mozi fényei villogtak. S olyan volt, mint egy hatalmas g?zhajó. Amikor odaértünk, éppen nyitották az ajtókat, fülledt, nyomott leveg? áradt kifelé.

– Hopp – szimatolt a leveg?be Tini -, mozi-szagot érzek.

Utat törtem a kasszához. Kis kalitka volt. ?sz hajú, id?sebb n? ült benne, és alaposan megbámult még én a kiírásokat böngésztem.

– Mi az a kispáholy?

– Kétszemélyes páholy szerelmeseknek – az asszony nevetett, és el?t?ntek fekete fogai.

– És van üres páholy?

Dohánysárga ujjaival unottan keresgélt a jegyek között.

– Valamennyi foglalt. De a nyolcórásra lesz szabad hely.

– Akkorra kérek egy kispáholyt.

Odatoltam a bankjegyet és a zsebembe csúsztattam a belép?t.

Tini messzir?l integetett. Egy oszlopnak támaszkodva állt, nehogy elsodorják. Körülöttünk nyüzsögtek és hemzsegtek az emberek. A csarnok fölött, a csúf csillár körül valami veszedelem sejtelme lebegett. Valami meghatározhatatlan rettegés.

Kés?bb kettesben ültünk a kis fülkében. Túl a füstön és morajon fehéren fénylett a vászon. Hirtelen sötét lett, melegség öntött el, úgy éreztem, beborít a sötét. Fejünk fölött berregett a vetít?gép.

– Így érezheti az ember magát, miel?tt megszületik – sóhajtottam. Egészen közelr?l halk nevetést hallottam. Micsoda bolond fickó! Mi pedig összébb simultunk.

Az el?adás után lassan lépdeltünk az utcán, arcunkba fújt a szél. Csodálatos, virágos éjszaka vándorolt velünk együtt, a csillagok olyan fényesen ragyogtak, hogy az már szinte fájt.

Tini nem kérdezte hová megyünk.

Hammerschlagnéra kellet gondolnom, a gyötrött, szikár asszonyra, akinél két nappal ezel?tt béreltem szobát. A három családi fényképet meg a vázát, amely az asztalt díszítette, rögtön a kezébe nyomtam: ez nyílt hadüzenet volt. Hammerschlagné megfordult az ajtóban, és éles hangon közölte, hogy ez tisztességes ház, azután faképnél hagyott. Kés?bb megjelent a kedves, kövér Hammerschlag úr, megcsodálta szappantartómat, és odasúgta:

– Ön bérbe vette a szobát, azt csinál itt, amit akar. De kerülje a botrányt. Csak halkan! Ne felejtse el, hogy úriemberek vagyunk.

– Csak halkan – erre gondoltam most is, de ahhoz nem volt merszem, hogy ezt ki is mondjam. Behúztam magam mögött a kaput. Tapogatózva mentünk fel a lépcs?n Tinivel. Tarkómon ott éreztem forró kezét. Az ajtó mellett ablak volt. Bevilágított az éjszaka.

Óvatosan csúsztattam a kulcsot a zárba. Tini kilépett a cip?jéb?l.

– Nem kell mindenkinek meghallania, hogy nem vagy egyedül – suttogta.

Könny? cip?jével kezében lábujjhegyen állt a küszöbön, haján a csillagok ragyogtak.

– Pillangó – mondtam halkan.

Pester Lloyd, 1938. április 9.

 

 

A novella magyarul nem jelent meg. Vajon Radnóti nem találta eléggé súlyos írásnak, vagy csak megfeledkezett róla? Vagy tapintatlannak érezte volna közlését? Meglehet, éppen ellenkez?leg, kései üzenetnek és bóknak szánta, hogy németül tette közzé a Pester Lloyd 1938. április 9.-i számában (a fordító megnevezése nélkül).

A Pillangó eredeti, magyar szövegét nem találtuk a hagyatékban. Rónai Mihály hagyatékában, Gábor Marian segítségével Kiss Ferenc egy feljegyzésen megtalálta. Mivel azt gondoljuk, hogy ez a novella szerves része az életm?nek, s mellesleg megvilágítja Radnóti libereci évének egy epizódját, munkáinak – verseinek és prózai írásainak – nyelvét figyelembevéve visszafordítottuk magyarra abban a reményben, hogy az eredeti szöveg nem veszett el végleg, csak lappang, egyszer el?kerül majd és érvényteleníti fordításunkat.

 

(Vö. Virághné T. Szonja: Radnóti Miklós egy éve Liberecben. Irodalmi Szemle, Pozsony, 1972. 1. sz. – Baróti Dezs?: Kortárs útlevelére. Szépirodalmi Könyvkiadó. BP., 1977. – Virágh Józsefné: Radnóti Miklós ismeretlen éve Liberecben. Kortárs. 1978. lo. sz.)

 

Réz Pál

Forrás: hunbook.hu

 

 

 

A Szegedi Tudományegyetem bekapcsolódva a Radnóti Év országos programsorozatába közel ötven érdekes kulturális kuriózummal tiszteleg az egyetemi tanulmányait Szegeden végzett költ? nagysága el?tt.

Radnóti Miklóst, az egyetem egykori magyar-francia szakos hallgatóját egész napos versmondással, a költ? szegedi professzorait bemutató konferenciával, zenés irodalmi esttel, az akkori egyetemi életet bemutató kiállítással, a Szegedi Egyetemi színház el?adásaival, koszorúzással és emlékhely avatással is köszöntik a jubileum apropóján. De számos egyéb kuriózumnak számító programot is tartogat a rendezvény, így például látható lesz a poéta egykori barátjának Müller Miklósnak a fotókiállítása, a Kossuth-díjas Bálint András és Halász Judit önálló Radnóti estje, a neves pszichológus Popper Péter el?adása, és a költ? verseib?l zenés ízelít?t ad Both Miklós, a hazai etno-rock legkiemelked?bb gitárprímása is.

Forrás: napvilagnet.hu

 

Radnóti-feldolgozások etnorock stílusban

Az évforduló alkalmából a Hangzó Helikon sorozat tizenkilencedik részeként Radnóti Miklós verseit zenésíti meg Both Miklós. A Radnóti-megzenésítések közül három hallható MySpace-oldalán (http://www.myspace.com/bothmiklos)  a következ?t nyilatkozta róluk: „Fontos volt számomra, hogy a versekhez olyan dallamokat írjak, melyekben a zene úgy egészíti ki a vers üzenetét, hogy a született dalok a legbels?bb szinten beszélnek hozzánk a Természetr?l, a Szerelemr?l és a Halálról.” A Napra kíséretével felvett album a költészet napján jelenik meg; és több koncerten is bemutatják: április 9-én Zalaegerszegen (Keresztury Dezs? ÁMK), 11-én Budapesten, a Gödörben; május 7-én Szegeden (JATE) – és majd október 2-án a M?vészetek Palotájában is lesz Radnóti-est.

Forrás: quart.hu

 

 

S még vagy ezer olvasnivalóból egy pár érdekes oldal, amelyek valóban érdekességeket tartalmaznak Radnóti Miklósról:

 

http://www.radnotimiklos.lap.hu

 

http://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/radnoti.htm

 

http://www.hunbook.hu/index.php?op=news&id=125

 

http://www.hunbook.hu/index.php?op=news&id=885

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva