Szürke bohóc
Szürke bohóc tekint egyedül,
némán léptet s érzi – megkergül.
Girbe-gurba furcsa világ
mellényén két szürke virág.
Keres egyre, mit óhajt hát?
Édest, sósat, gyémánt kristályt?
Jámbor szell?, nézzen csak rá:
szürke bohóc, ki tudhatná.
Fürge üres táncot lejt
némán, furcsán, egyedül.
Érzi már mit félve sejt
erd?n-mez?n keresztül.
Hold n?véred figyel fentr?l
Ezüst udvar veszi kör?l.
Csodálkozva tekint le Rád,
Mi lelte e balga királyt?
Mért vagy Szürke? Bohóc!
– Értelmetlen minden szó.
Vörös, bíbor, hol maradna
ha színtelen szomorú elmarja?
Jaj, te bolond, tudatlan!
Akaratlan teszed tönkre
mindazt, mit létrehoztam;
Terád bíztam minden jót s szépet
S egyetlen szent küldetésed,
hogy boldogan töltsd büszke léted.
Bút vigyél és színt hozzál
Gyermek-kacajt fakasszál.
Szegény szürke bohóc alak
Kemény, fagyott ábrázatán
szürke szem, mint beton falak,
Könnyekt?l csent csillanás.
Sokezer év elmúltán
remél-e, vagy nyugszik már?
Fagyott teste immáron holt
Itten élt a szürke bohóc.
———————————————————————-
Kedves Zsüdit, ha jól számolom, tegnapel?tt?l beszigorítottunk kicsit a regisztrációs neveket illet?en, ehhez kapcsolódóan olvasd el kérlek, az Irgumburgum cím? hírt (de azt gondolom, mailben is meg kellett kapnod).
Zanzásítva arról van szó, hogy aki nem nézvszer? névvel szerepel a Héttoronyban, annak az írásait nem publikáljuk.
Ett?l eltekintve is azt gondolom, neked még azért kell gyakorolni, mire versben tudod majd kifejezni magad. Hiába írtad szakaszokba, hiába rímelget, ez bizony nem lett vers. A hozzávet?legesen állandó szótagszám elérése érdekében tele van töltelékszavakkal, a versírásra való törekvés miatt elveszett a mondanivaló, s mindaz a töltet, ami verssé teszi a verset.
Legutóbbi módosítás: 2009.04.26. @ 09:43 :: zsüdit