Lucskai Vincze : Vizitkártya

             p.p.c.

    itt jártam   
    és teszem tiszteletem   
                 pour prendre congé
    végezetül   
    ha már utamat bejártam   
                 trónodról fel ne állj
    maradj   
    görnyedek én föléd     
    noha   
                 ajtódban vesztegl? sosem voltam
                 csak sáfárkodtam szerényen 
    a rám es?vel   
                 nem kevéssel
                 gy?lölve minden regulát
    tán bennem is rekedt néhány fullánk   
                 ha döftek zsigerb?l
    kik bet?imben csak a tintát látták   
                 lesrófolt lámpakormot
                 feketét
    lehet   
    bármennyire pallérozott is az elme   
                 ha kertjében el mégsem veti 
                 lelkének csendjét
    a balga   
    képtelen látni azt   
                 mi parttalan
    hiába kerengenek dervisek   
                 hasztalan
    hangokra esnek szét a szufik     
    ha megbicsaklik a világ tengelye   

                 letelepedek hát melléd
    szitár húrokra f?zni sikolyom   
    a jámbort

Legutóbbi módosítás: 2009.04.29. @ 15:20 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...