(MTI) – Rejt? Jen? legendás élete címmel nyílik kedden kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban; a Pet?fi Irodalmi Múzeummal közös tárlat megnyitóján el?ször láthatja a közönség Varsányi Ferenc Volt egyszer egy regényh?s, akit P. Howardnak hívtak cím? animációs dokumentumfilmjét.
A Rejt? Jen? életér?l, munkáiról szóló tárlaton korabeli plakátokkal, színlapokkal, fotókkal és kávéházi enteri?rrel idézik meg a 30-as évek pesti hangulatát, és benne a sikeres kabarészerz?t. A közönség el?tt jobbára ismeretlen kéziratok, az író hivatalos okmányai, könyveinek els? kiadásai is megtekinthet?ek. Olvasható a kiállításon az a „gyilkos” cikk, az Egyedül vagyunk cím? nyilas lap írása, amelynek nyomán Rejt? megkapta a munkaszolgálatos behívót, elhurcolták Ukrajnába, ahonnan nem tért vissza, belehalt a kegyetlen bánásmódba.
A látogatókat a legtöbb Rejt?-ponyvát megjelentet? Nova Kiadó felnagyított könyvborítói, a Három test?r Afrikában, vagy a Vesztegzár a Grand Hotelben fogadják. Kiállították azokat a Rejt?-füzeteket, amelyekbe az El a pokolból, A pokol zsoldosai, a Vér és mahagóni cím? írásait lejegyezte; ezek az 1950-es években jelentek meg Izraelben magyar, német és ivrit nyelven.
Az egyik kiállítótermi részben „rejt?jen?i” matrózkocsmát alakítottak ki: a két barát, Tuskó Hopkins és Csülök megszemélyesít?je egy fatuskó és egy nagy libacomb lerágott csontja. A plafonról bilincsgirland lóg le, megidézve az író abszurd humorú világát.
Az író képi világát leginkább a képregény m?faja tudta megragadni, ezért is láthatóak a kiállításon a híres rajzoló, Korcsmáros Pál Az elátkozott parthoz készült képregényének rajzai. Varsányi Ferenc rajzfilmrendez? a tárlatra készített animációs dokumentumfilmmel tiszteleg az író emléke el?tt. A Volt egyszer egy regényh?s, akit P. Howardnak hívtak cím?, 25 perces alkotásában Csülök és Tuskó Hopkins idézi meg a szerz? életét.
A május 17-ig látogatható kiállítás társrendez?je, Thuróczy Gergely, a Pet?fi Irodalmi Múzeum irodalmi muzeológusa; megnyitó beszédet Réz András esztéta mond a megnyitón.
Forrás: kultura.hu
Rejt? Jen? (született Reich Jen?, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest, 1905. március 29. – Jevdokovo, Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író.
Látszatra ponyvaregényeket írt, azonban életm?vét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik. Olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. A pesti m?vészi élet ismert alakja volt, barátság f?zte a kor jelent?s m?vészeihez, így például Karinthy Frigyeshez és Kabos Gyulához is.
Harminchét éves korában munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában.
1905. március 29-én született Budapesten harmadik gyermekként egy zsidó családba Reich Jen? néven. Bátyjai Lajos és Gyula. A magyarosítás során a Rejt? nevet választotta magának. Egykori lakásukat ma emléktábla díszíti. Gyenge testalkatú gyermek volt, csak kamaszkorában er?södött meg.
Elemi iskoláit a Kertész utcai községi Polgári Fiúiskolában végezte. Magyar, német és történelem tárgyakból jó volt, de általában csak elégséges. Elemi után kereskedelmi iskolába került, de onnan hamar kirúgták, mert bántalmazta egyik tanárát, állítólag annak antiszemita megjegyzései miatt. Jó barátja lett Rózsa Jen? ökölvívónak, az ? hatására kés?bb ökölvívó-edzésekre is bejárt. Ekkoriban már nagydarab és robusztus megjelenés? volt, valódi bokszolóalkat. Egyik edzésén az edz?, Székely József úgy eltalálta az arcát, hogy eltörte az orrnyergét. Ez élete végéig meglátszott az orrán. Bár egy id?ben még a Spárta és az FTC edzésére is bejárt, ekkor abba kellett hagynia az edzéseket.
19 évesen jelentkezett színitanulónak Rákosi Szidi színésziskolájába. Sok tehetsége nem volt, évekig csak statisztaszerepeket kapott. Közben gyermekkori barátjával, Buttola Edével Nagykörút néven újságot adott ki, de ez csak egyetlen számot ért meg. Színészként kés?bb komolyabb szerepeket is kapott, de csalódottá vált a „csak jó” alakításai miatt. Már ekkor eltávolodott a színjátszástól, de amikor egy el?adáson mint sebesülthordozó a nyílt színen elejtette Törzs Jen? színészt, mennie kellett a színháztól.
Világ körüli utazása
Tizenkilenc évesen Heltai Jen? és Márton Miksa ajánlólevelével Berlinbe utazott, hogy az ottani színházakban tanulja a színészmesterséget. Mivel szerepet nem kapott, és a pénzéb?l is csakhamar kifogyott, továbbállt a városból, és igen hosszú, két évig tartó utazgatásba kezdett. Bejárta egész Európát, s?t, még Észak-Afrika partjain is megfordult. Utazásai során rengeteg munkát elvállalt, volt többek között hajómunkás, heringhalász és mosogató is. Marseille-ben végkimerültségében jelentkezett a Francia Idegenlégióba, de a kimerít? szolgálat hamar megtörte, és az ezredorvos egészségügyi okokból leszerelte (van olyan vélekedés is, mely szerint megvesztegette az orvost, és olyan is, hogy nem leszerelték, hanem egyszer?en megszökött). Ezután kisebb-nagyobb kitér?kkel visszatért Budapestre.
Egy év múlva újra útra kelt, és Bécsbe utazott. Közben Budapesten a halálhírét keltették, Karinthy Frigyes pedig, aki a párfogója volt, írt egy cikket róla a Pesti Naplóba, melyben arra kérlelte, hagyja abba a bujkálást, és fedje fel magát. Erre Rejt? hazatért. Kés?bb napvilágra kerültek olyan feltevések is, mely szerint Karinthy és Rejt? együtt találta ki ezt a „csínyt”, Rejt? népszer?ségének növelése céljából.
Írói pályája
1927-ben végleg hazatért, és mint lapszerkeszt? kezdett munkához. Nagykörút cím? lapja azonban csak egyetlen számot élt meg. Nádasi Lászlóval, gyermekkori barátjával kezdett írni bohózatokat, els? közös darabjukat, a Gengszteridillt 1932-ben mutatták be. Rejt? egyre ismertebb lett, színpadi kabarékat és operettszövegeket írt, az egyik legsikeresebb m?vét, az Aki mer, az nyer cím? színdarabot 1934-t?l több mint százötven alkalommal adták el?.
A színpadi m?vek mellett ekkoriban kezdett ponyvaregényeket írni, els? alkotásai – melyek „filléres regény” formájában jelentek meg – a Párizsi front, a Vissza a pokolba, a Minden jó, ha vége van, vagy a Jó üzlet a halál voltak. Eleinte Lavery álnéven írta a regényeket, majd amikor jelent?s sikereket ért el, bevallotta, hogy ? volt a szerz?jük. A Nova kiadó hatására felvette a P. Howard álnevet, mert a tapasztalatok azt mutatták, a vásárlók el?nyben részesítik az angol írók munkáit. A vadnyugati regényeket Gibson Lavery néven írta.
Utolsó évei és halála
Rendkívül gyorsan írt, ennek ellenére sok id?t töltött munkával. Gyakran egész éjszakákat átdolgozott, rengeteg kávét ivott és altatót szedett be. Ennek, és a túl fordulatos fiatalkorának köszönhet?en az idegrendszere nagymértékben meggyengült, és 1939-t?l sok id?t töltött idegszanatóriumokban. Tovább rontottak a helyzeten az id?közben kitört háború, és a zsidótörvények, utóbbi miatt már nem is publikálhatott a saját neve alatt, így más írók m?veiben segédkezett.
1942. október 9-én az Egyedül vagyunk cím? nyilas lap cikket közölt Rejt?r?l, nehezményezve benne, hogy az író ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja a regényeit a kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót. Ennek hatására súlyos betegen, a nagykátai kórházból hurcolták el munkaszolgálatra, és egy század részeként Ukrajnába került. Ott a nehéz viszonyok és a hatalmas hideg hamar fel?rölték a szervezetét, és 1943. január 1-jén meghalt.
Forrás: wikipedia.org
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva
