A kép: Pablo Picasso és FranÃ?§oise Gilot, Franciaország, 1948
Hát persze, hogy itt van a spanyol polgárháború legemlékezetesebb dokumentumává nemesedett milicista halála, meg a normandiai partraszállás napján, az Omaha Beachen hajnalban készített felvétel. Miként a Picasso-család der?s tengerparti sétája is, néhány ismert és kevésbé ismert fotóval együtt. Mindez azonban valóban csak ízelít?nek nevezhet? a magyar származású, világhír? fotóriporter rendkívül gazdag hagyatékából.
A Capa-gy?jtemény kis szeletét március 15-ig bemutató kiállítás szervez?i ugyanis bevallottan csak az érdekl?dést szerették volna felkelteni a kés?bbi, nagyobb tárlat el?tt. A Nemzeti Múzeumba érkez?k száma alapján: sikerrel. Ezért – bármennyire is hiányérzete van a látogatónak – jó, ha tudomásul veszi, ez valóban csak amolyan promóciós akció a nyári „nagy dobás” el?tt.
Ugyanakkor csak remélni lehet, hogy a Capa életét és m?veit kevéssé ismer?k számára a július 2-tól a Ludwig Múzeumban látható 220 fotó mellé több információt is nyújtanak. Mert egy rövid életrajzi összefoglaló, valamint multimédiás eszköznek két LCD-televízió elég kevésnek t?nik ahhoz, hogy Capa képeinek korabeli és mai jelent?ségét a látogató érzékelhesse. A D-napon készített fotói miatt például – mint „Kissé elmosódva” cím? memoárjában felidézi – valódi h?sként ünnepelték Nagy-Britanniába való visszatérése után. Kiderült ugyanis, hogy rajta kívül csak egyetlen fotóriporter dolgozott az Omaha Beachen, de az illet? csak az ?t szállító hajóról fényképezett. Így aztán Capa százhat fotója volt a legautentikusabb képanyag az invázióról hírt váró világ számára. Pontosabban a százhatból nyolc, mert a negatívokat megkapó, sötétkamrában dolgozó technikus izgalmában túl forróra kapcsolta a szárítót, így az emulzió a londoni irodavezet? szeme láttára olvadt le a filmr?l. A több tekercsnyi filmkockából csak nyolc maradt. A fotókért az életét kockáztató Capa számára ráadásul hab volt a tortán, hogy a végül megjelentetett fényképek alatt közölt szöveg szerint a min?ség oka, hogy a fotóriporternek túlságosan remegett a keze.
Forrás: stop.hu – Vas Balázs
Robert Capa 1913-ban Budapesten, Friedmann Endre Ern? néven született. Bécsben, Prágában, majd a berlini politikatudományi f?iskolán folytatott újságírói tanulmányokat, de onnan a felizzó antiszemitizmus miatt 1933-ban Párizsba költözött. Haditudósítóként részt vett az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban, ott készítette élete egyik leghíresebb fényképét, amely egy milicista halálát – azt a pillanatot, amikor lövedék éri – örökíti meg.
Capa ezután a japán-kínai háborúban (1938) készített képeket. A második világháború alatt a Life magazin tudósítójaként bejárta az afrikai és az olaszországi hadszíntereket. A normandiai partraszállásról készült képei az egész világon ismertek – ? volt az egyetlen fotós, aki az els? hullámmal partot ért, majd az összes filmtekercs felhasználása után az els? kórházhajóval visszajutott Nagy-Britanniába. Az 1948-as palesztinai történésekr?l, az izraeli-arab háborúról is beszámolt képeivel. A Life tudósítójaként 1954-ben, az indokínai harctéren – a vietnami Thai Binh-ben – aknára lépve vesztette életét.
Forrás: stop.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:35 :: H.Pulai Éva
