Ez a vers egy utcasarok alatt született és akkor úgy gondoltam egy olyan bonyolult dolgot, mint a szerelem, egy versben csak olyan egyszer?en lehet kifejezni, mint a ragrímek:)
Kicsit más
félve növ? fának lenni,
ágas-bogas kézel
az égr?l csillagot szedni,
kicsit merész
tegnappal kezdeni a mát,
s közben visszaidézni
az elmúlt telek
havát.
Kicsit nehéz
széllel szemben haladni
és közben, világnak háttal
embernek maradni,
kicsit csendes
a perc, ha eltelt,
este a nagymutatóra
ülni, s a lábat
keresztbe rakni,
veled olyankor
egyedül maradni.
Kicsit más
törpeként óriást szeretni,
buja kertben
elszenderedni
moha párnán, f? sz?nyeg alatt,
minden kicsit más,
csak te vagy magad.
————————————————–
ni, ni, ni, ni…stb kínrímek sora 🙁
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:00 :: grim
