George Tumpeck : Elég volt

*

 

Elég volt 

Egy szomorú őszi alkonyon, 

csönd, és madár sem szól, 

egy árnyék ül a balkonon, 

s magában imigyen dalol: 

 

Születtem, azt hiszem hiába, 

az élet elszállt, mint a pinty, 

hatásom nem volt a világra, 

s több ötletem mára nincs. 

 

Késő már kezdeni elölről, 

nem töröm magam tovább, 

e pár gondolat lassan felőrölés 

 nincsen bennem semmi vágy.  

                          

Éltem, egyedül éltem az életem, 

sokszor önzőn és bután, 

bennem sosem volt félelem, 

döbbentem rá ma délután. 

 

S rögvest félni kezdtem, 

új érzés hasított belém, 

az élet véges, elfeledtem, 

sötét gondolat szállt felém.

 

Vessünk végét e csodának, 

nem kívántam én része lenni, 

ha valakit bántottam, bocsánat, 

nem kell engem komolyan venni.

 

Végre valamit önként vállalok, 

higgy nekem, boldogan teszem, 

Engem itt többé ne várjatok, 

ígéretemet komolyan veszem. 

 

Küzdöttem magammal szemben, 

vesztes és győztes is én vagyok, 

ember, ki olvasod e versem, 

ne sírj, ha egyszer mégis meghalok.

 

Legutóbbi módosítás: 2009.01.09. @ 11:00 :: George Tumpeck
Szerző George Tumpeck 301 Írás
BemutatkozásTumpeck György vagyok, 1953 nov. 14-én születtem Budapesten. 1985 óta élek Canadában, először Torontoban, majd az utóbbi pár évben Niagara Fallson. Hobbim a horgászás, szeretem a csendet, az egyedüllétet. Fotózással is foglakozom, és természetesen írok is. Társaságom szerint, jókedéjü, vidám emberke vagyok, én ezt inkább egy bohóc álarcának érzem