H.Pulai Éva : Parti Nagy Lajos: Hány lett ér egy voltot?

Ez lett a veszted, mind a kett?nk veszte… A litera 6. születésnapi partiján Kollár-Klemencz László (Kistehén) énekelte Karády Katalin híres dalát, a Halálos tavaszt, melyhez Parti Nagy Lajos írt történetet.

Parti Nagy Lajos

( 1953 )

 

1953 Szekszárdon született
1977 Pécsen végez magyar-történelem szakon
1979-86 a Jelenkor szerkeszt?je
1986 Budapestre költözik, szabadfoglalkozású író
1994 a németországi Kulturfonds Wiepensdorf ösztöndíjasa

 

 

“1954. december nyolcadikán elálló fül?, göndör fiatalember beteget szállít a hajdani és majdani Szent János kórház folyosóin, Budapesten. Kora délel?tt van, a folyosók még nem zsúfoltak, már nem kihaltak. Élet van, halál van, fehér van és fekete. A hatvankét éves férfibeteg még utcai ruhát visel, pepita zakót, épp a csokornyakkend?jét vette le, és csúsztatta a zsebébe. Vannak fájdalmai, de nincs rosszul, igyekszik egyenesen tartani magát a tolószékben, kicsit gyöngyözik a homloka, igaz, a túlságig f?tik az épületet.

Odakünn elered a korpavékony hó, a betegszállító fiatalember minden ablakban, üvegajtóban megnézi a tükörképét, egyébként valahol máshol jár, messze, arcán kis bamba elragadtatás. Magában énekel, er?s ádámcsutkája vadul tornáztatja vékony nyakán a b?rt. Egy tizenöt éves film-sláger van soron odabenn, ami egy másik világból, úgyszólván egy szakadék másik partjáról való, s bár még benne van a leveg?ben, halványodik, mint az elhagyott cigarettafüst.

A hajdan oly népszer? énekesn?, megkapván az amerikai vízumot, ezekben a hetekben költözik át a braziliai Sao Paolóból New Yorkba, ahol hamarosan kalapszalont nyit. Talán nem túlzás itt megjegyezni, hogy mikor a nyolcvanas évek elején, hetvenedik születésnapján meghívják Magyarországra, egy kalapot küld maga helyett. Hogy mit gondol bele ebbe a kalapba, nem tudni, egyes feltételezések szerint kis híján illetlen cédulát is mellékel, végül letesz róla,  ezeknek az uraknak ? nem volt és nem lesz proli.”

 

Részlet, Parti Nagy Lajos írásából

 

 

Polgár Tibor – Nadányi Zoltán: Halálos tavasz

Ez lett a veszted,
Mind a kett?nk veszte,
Egy csillagos, mély
Forró május este, mert
Ahogy ott csendben álltunk
Lassan összeért a vállunk.

Váratlanul rohant reánk,
Vágyunk, ez a furcsa láng.
Oltsd el hamar, oltsd el hamar,
Mert már a húsomba mar.

Ez lett a veszted,
Mind a kett?nk veszte
E csillagos, mély
Forró május este, mert
Ahogy ott csendben álltunk,
Lassan összeért a vállunk.

Ez lett a veszted,
Mind a kett?nk veszte.
A lelkünk egybeforrott, akkor este.
Vadul, némán fogtuk egymás kezét,
És ezt te már nem téped szét.

És ezt te már nem téped sohase szét.

 

A dalból részlet hallgatható meg a Budapest Bár  oldalán.

Forrás: www.litera.hu

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1133 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva