H?sünk az írástól az Istenig jut, meg aztán retúr.
Zárlatok m?vészet ürügyén
1.
És minek az írás,
e párhuzamos vibrálásba
fogott neurózis;
mi fél siker, ha meggyötör,
ki fürdik benne, rezonál,
s ha túléli, már fél kudarc,
s ha belehal – siker.
2.
Azért festek, mert képet nem látok,
se színt, se formát,
és megágyazódik bennem a hiány –
kitöltenem kell.
Talán ezért is szeretlek,
mert magam se szeretem,
s veled töltöm ki,
mi hiányzik bel?lem,
hogy mégis legyek.
3.
Ha van benned hely,
hová Isten odaférne;
talán már nem is kell,
hogy odaférjen.
Legutóbbi módosítás: 2008.10.28. @ 19:12 :: Petz György
