Lucskai Vincze : Maradj még ?sz

 maradj még ?sz    
 maradj    
 vessed még   
 andalgó lépteink  
 avar ágyát  
 ha platán hullatja  
 mélán  
 koronáját  
 és borzos kis gömbjeit  
 szerteszórja  
 izzó udvarán

 maradj még ?sz
 maradj
 belénk karolva
 dalolva
 búgva
 susogó lombod alatt
 mi összebújva
 hallgatjuk kócosan
 pánsíp hangját
 zizeg? levélnek
 mint alá hullnak
 s álmos tó vizéhez simulnak
 lebeg?n
 szeret?n

 mint csókom
 tenyeredre lehelve
 ujjbegyeden bizseregve
 nedvemt?l remegve
 tested csodás ékszere
 kezed
 vágyak mámorába vezet

 s hagyom
 mert akarom

 távozó ?szöm
 mint én is ?rzöm
 királyi pompád
 bársony palástját

 ?rizd te is   
 szívünk  
 apró avar titkát

Legutóbbi módosítás: 2008.10.07. @ 16:32 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 200 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...