Petz György : De fenyő (2. rész)

Két ávós beszélget a Rajk temetésen: „Szegény Laci, ha ezt látná, hogy közénk lövetne….”

 

Ella néni

 

Nem is így hívják. Talán szégyelli, hogy a szülei másként nevezték. De mindig így van: nem tudjuk, mikor születtünk – megmondják, vagy legalábbis mondanak valamit, amit el kell higgyünk. A nevünket is akkor adják, amikor még semmi közünk hozzá, aztán rajtunk röhög mindenki. Az indiánoknál jobb, hogy feln?ttként nevezik el ?ket valamir?l vagy valakir?l, h?stettr?l, állatról – Miska bácsi szerint akkor cifra nevet kaphatna a magyar vezetés.

Ella néni saját bevallása szerint csodálatosan szép gyereknek született valamikor. Aztán változott a helyzet. Megkeresztelték, ami ma titkos dolog. De Ella néni milyen véleménnyel lehet magáról, ha szégyelli az Angyalka nevet? Brázik Angyalka. Rázós név, de én már nem d?lnék be neki. Többféle névvel ruháztuk föl: Radarfül?, Szörnyella. Nagydarab n?, visszeres, vastag lábát sokszor betekeri fáslival. Sóhajtozik, hogy jajistenem. Fölrakja a hokedlire, mert neki szabad. Nem dolgozik gyárban, pedig megvan a négy elemije és két ismétl?je, nekem még 3-4 év kellene ennyi iskolához. Van arany foga és aranyere, de más aranyos nincs rajta. Jó-jó, néha süt finomat: pogácsát vagy rétest, amikor az egész nagyasztalt belepi tésztával, húzza-nyúzza, de olyan óvatosan, hogy el ne szakadjon. Egy maroknyiból képes beteríteni az asztalt. De csinál gombócot, nokedlit is, meg barátfülét vagy derelyét. Ezekb?l szokott adni nekünk, de még a Nenének is egy kicsit, hogy lássuk, milyen ügyes. Azért a lényeg a krumplileves, meg a köménymagos rántottleves elázott pirított kenyérrel, a fokhagymás grízleves, a tojásleves, abban is a köménymag. Állandóan ilyet ad, mert vigyáz rám, hogy anyu nyugodtan dolgozhasson. Erre megy el több, mint a fele fizetése. Amit Ella néni kimer, azt meg kell enni, különben a hokedli mögé kell álljak, az asztal és a konyhaszekrény közé. Beállok, ki sem akarok jönni. Börtön. Hogy le ne romoljak, és anyu is elégedett legyen velem. Azt úgyse merem megmondani, hogy amikor kiskoromban beszartam, az azért történt, hogy ne kelljen fölébreszteni Ella nénit a délutáni alvásából, félelmemben kentem a szart a falra, nem azért, mert hülye lettem volna. Így viszont fest?m?vésznek, mázolónak nevezett, és a nagy mell? lánya is kinevetett, Klári. Pedig avval már álmodtam is.

Ella néni a ház motorja. Sokakat naccságol: Kata naccsága, Zsuzsa naccsága és még másokat is, akiknek mos és vasal. Miska bácsit Nagy urazza, és tudom, már pénzt is adott neki kölcsön. Amikor Miska bácsi vált két év után. Attól a rosszhír? színészn?t?l, akinek az Ákos fia lopott is a Miska bácsitól. Én senkit?l nem lopnék, hazudni se szoktam, no, nem az Isten miatt, a fotel meg a kanapé az más.

 

 

Kora ?sz

 

 Miska bácsi

 

 

Miska bácsi jön! Pénz áll a házhoz. Ha jól ül le a kanapéra vagy a fotelba, eltehénkedik, ahogy szokott, egyik lábát átveti a másikon, akkor a nadrágzsebéb?l az aprópénz éppen az ül?alkalmatosság résébe csúszik, ahonnan csakis én, a hozzáért? tudja kiemelni…

De ha ez nincs, az se baj. Miska bácsi jön, akkor lesz krémes! Esetleg franciakrémes, talán tátracsúcs. Húsz fok fölött már elhajlik a krém a piskótakakorongon, a tiszta csokis…

– Itt a kulcs, lent felejtettem a kocsiban az újságot, hozd fel. Nézd meg, nem piszkálják-e a barátaid a FIAT-ot, de aztán jól zárd be! Kicsit bele is ülhetsz.

Már lent is vagyok! Pedig akkor szoktak leküldeni, amikor „nihtfordemkinder”-t mondanak, amit egyáltalán nem értek, f?leg a „nihtfordemet”, hiszen nem szoktam fecsegni. Legföljebb a Lakatos Gyurinak, akinek az apja vadászni szokott. Meg horgászni, még a tihanyi bels? tavon is, ahová különleges engedély kell. – Neki a legkevésbé! – szokták mondani. Miért? Talán kibeszéli a vadaknak? Adtak l?tt fácánt. De a Szabó Béla el?tt se dumáljak. Miért? Hiszen annak meg az apja szokott velünk játszani, amikor szülinapozunk, csak az anyját nem láttuk még soha. No, jó, képen már igen. Szép, egyenruhás n?. Pedig nem katona, nem is vadászik.

Még visszaértem Miska bácsi fejtegetésének végére. Anyu istenkedett, hogy milyen hülyeség a politika, engem a krémes érdekelt, apámék politizáltak:

– Emlékszel, a Sztálin utáni nyáron mit mondott Nagy Imre? Nálunk a szöv?n?k istenítették. Sokakat visszahozott az internálásból. Edit, ne bólogass, apádat azóta se láttuk, pedig ? is visszajöhetett.

– Mert Karcsikám nem csókolt apucinak kezet.

– Amiért úgy viselkedett veled, talán azért kellett volna? Szegény öcséddel se tör?dött. Mindig csak magát sajnálta, esetleg a n?jét.

– Azért Öcsi se szent, Karcsi! Hogy számolsz el a leltárral?

– Ugyan, Mis! Csak olvasott, meg szundikált. Nem az az igazi raktáros alkat. Nem kell er?szakot tennie a természetén. Olyan álmodozó kamasz típus. Mint a parasztok nálatok, odahaza Kámban.

– Azok tényleg megálmodták a tsz-mentes munkát, és úgy érdemes is dolgozniuk. Ki lehetett lépni Nagy Imre szerint a téeszb?l.

– Persze, meg aztán jobban élünk-e? Rákosi helyett Ger? Ern? a hídver? újra csak a Rákosi-világot hozta. Megölte azt a kis leveg?vételt. A reformokat.

– Nézd, igaz, hogy tavaly tavasszal Nagy Imrét leváltották. Nem miniszterelnök, s?t, kizárták a pártvezetésb?l, de még a pártból is. De azért sem gyakorolt “önkritikát”. Erre nem volt hajlandó, Rákosi viszont már nem eléggé er?s, hogy bíróság elé állítsa. Biztos ezt tette volna pedig Sztálin életében. Jót tesz ez Nagy Imrének, hidd el, így egyre népszer?bb. Tudod, hány igazi író, újságíró, politikus, m?vész állt mellé?

– Az Urbánék biztos nem. Az lehet, hogy megírja az újratéeszesítés h?skölteményét. Most nem hexameterben, hanem magyaros verselésben. Mert azért ? is halad a korral. El?re az újabb Kossuth-díj megszerzésére!

– Miska, olyan rendes felesége van az Ern?nek. Együtt szültem vele a Péterfyben, nem is politizált.

– Nem hát, hiszen félt, hogy császárral fog. Egy parasztíró gyerekét?!

– De nagy szád van, Nagy úr, pedig te paraszt vagy, ha mérnök is lettél!

– Én nem is tagadom meg, de talán, azért, hogy írni ne kelljen – lettem textilvegyész.

– Én meg dr. dr. lovag Lamos Lipowsky Harmos Endre szénlehordó, horthysta pribék lánya azért húzom a textilipar szekerét, hogy éhen ne haljak. Mivel csak a Földes Pali bácsi mert fölvenni.

– Tudjuk, a brjanszki erd? h?se, a nagy partizán, a n?k réme, leülteti, lefekteti…

– ?tényleg kiállt mellettünk. Tudod, hány kétesnek tartott egzisztencia dolgozhat a Kutatóban?

– Mert féltek, és úgy dolgoztok, ahogy fütyülnek. Pali meg tud védeni titeket. Sok fontos elvtárs ismer?se van még Moszkvából, a régi id?kb?l.

– Meg közvetlen telefonvonal. Képzeld, el?bb került ki…

– Tudom, a fekete zászló, amikor Mély megrendeléssel tudatjuk…

– Karcsikám, legyünk pontosabbak: a Népszava – amir?l mint tudjuk, még az ateista országban is: Isten szava – 1953. március 6. az egész magyar nép mély megrendeléssel értesült Sztálin betegségér?l. Aztán hírtelen jött a gyász. De állítólag a Marx téri Volga eszpresszóban…

– Nem az volt a Berlini téri King cukrászda?

– De, de. Letartóztatták a Szabó Kálmán nev? zenészt, Sztálin halála alkalmából tett gyalázkodó megjegyzése miatt. Kálmán és testvére, Géza, az ismert Szabó fivérek a Volga eszpresszóban játszanak.

– Oda csak te jársz a barátn?iddel, Misikém. Nem n?sülsz még?

– Editkém, nem viszel félre! A nemzeti gyász miatt elrendelt zenetilalom után Szabó Kálmán a gyéren látogatott helyiségben odaszólt az egyik asztalnál ül? barátjához: –Nem jössz torra? – Milyen torra? – kérdezte az illet?. – Hát megdöglött a disznó! – válaszolta Szabó. A következ? pillanatban két fiatalember felkelt a szomszédos asztal mell?l, igazolták magukat, és letartóztatták a zeneszerz?t. Fivérét, Szabó Gézát másnap elbocsátották állásából. Szabó Kálmánnak az eset óta nyoma veszett.

– Fölösleges ennyire jópofáskodni. Ez belvárosi stílus, ilyet nálunk a paraszt nem csinál. Az a halottnak megadja a tisztességet. Nyilván, már el?bb is megtette volna…

– Jó-jó, a rádióban is történt egy s más. A zenei m?sor el?zetes tervezetében állítólag szerepelt két zeneszám, amelyeket – szövegük miatt – az utolsó pillanatban kiemeltek. „Meghalt a cselszöv?…”, illetve „…csináltatok néki diófa koporsót…”.

– Viszont a Váci úti Csavargyárban, az Elektromos M?veknél állítólag történtek letartóztatások is, efféle viccek miatt: „Sztálin csak tetszhalott. Hogy-hogy? Mert mindenkinek tetszik, hogy meghalt.”

– Halkabban, Miska, Elláék is meghallhatják!

– No és? Feri rendes magyar parasztgyerek, és el?bb jár el a keze, mint a szája. Különben is, most a külföldre kell figyelni. Figyeljétek meg, itt is lesznek változások. Mint a lengyeleknél vagy a németeknél, de lehet, hogy még nagyobb. Nálunk be van gyulladva az egész vezérkar. A f?nök zavarban van, tanácsokat kér még t?lem is, pedig nemrég még meg is fenyegetett, hogy elbocsát.

– Vigyázz, Mis, hogy kinek mit beszélsz, még innét a házból is vittek el. A Szecs?dyt.

– Mert lovizik és zacizik és reakciós, meg folyton ballonkabátban jár.

– Hát, földje volt állítólag, és nem nyugodott bele… Sokat dumált.

– Ahelyett, hogy meghúzta volna magát, végre kapott rendes munkát…

– Mérnökként?

– Dehogy. Mázsáló lett a MÉH-nél. Bizalmi állás úgyszólván, a Kruspér utca végénél.

– Editkém, az még te is lehetsz, ha Földes Pali bácsi megtudja, hogy én vagyok a barátotok.

– Textilesek, nehogy egymásnak ugorjatok!

– Hallottad október 6-áról, a Rajkék újratemetésér?l a viccet? Két ávós beszélget a Rajk temetésen: „Szegény Laci, ha ezt látná, hogy közénk lövetne….”

– Karcsikám, hagyjuk az asszonyt a gyerekekkel, mutatnék neked valamit. Valakinek a leveléb?l. Te vívtál is vele szerintem. Edzettetek az öttusázókkal, ugye?

– Kir?l van szó?

– Ne az asszony el?tt!

– Akkor menjünk át a fiúk szobájába!

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 11:01 :: Adminguru
Szerző Petz György 1167 Írás
Sose feledd a gyermeket, aki voltál; benne a kulcsa annak, aki ma vagy. Középiskola: biológia-kémia tagozat; novellaírás, versek; kézilabda. Egyetem: 1974-1979 Szeged, magyar-történelem-Latin-Amerika speciális képzés; összehasonlító világirodalom szakkör, versek; kézilabda. Lakás: Békásmegyeren. Családi állapot : nős; három fiú, egy lány (38, 26, 19, 16). Tanítás: szakmunkásképzőtől az egyetemig hét éven keresztül Szegeden, Budapesten; tolmácskodás. Tíz évig szerkesztés, irodalmi vezetés könyvkiadóknál (Gondolat, Babits, Göncöl), majd újra tanítás a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban; valamint szerkesztés, könyvírás. Bolha a világ ura (gyerekkönyv), Te is Az vagy (versek), Maga a tettes (krimiparódia és rádiójáték), Murphy-kötetek, Szerelmem, Mexikó (regény), Az ecetfa illata (regény; a Konkrét könyvek pályázatán NKM-különdíjas ), Kérdések és válaszok a görög mitológiából; Kérdések és válaszok a Bibliából újszövetség (ismeretterjesztő könyvek), Irodalom feladatgyűjtemény és Tanári segédkönyv (CD) Madocsai László gimnáziumi tankönyveihez. Üzenet társainak - az Alföld Kulturális Egyesület novellapályázatán II. díj 2006-ban. ****************** 1955-2020 Petz György elhunyt 2020 augusztusban! Részvétünk a családnak.