Nap: 2008.09.02.

Fordítás

PAUL CELAN: Olvashatatlanság

2008.09.02. Kántás Balázs 0

E világ olvashatatlansága – minden kett?s.   Az er?s órák krákogva ismerik el a hasadás-id? igazát.   Te, ott legmélyebb mélységed fogságában, most kiürülsz magadból, örökre.       NÉMET SZÖVEG:   Unlesbarkeit Unlesbarkeit dieserWelt. Alles doppelt.   Die starken [… Tovább]

Vers

Mozaikok

2008.09.02. Németh Zsolt László 6

Neked hittem tegnap még, s ennek ára, hogy nem értelek, és válaszodra várok, s bár konokul hazudnak a  számok, id?t koldulok makacs vágyaimra.. Szemeid tiszta fénybet?s lapok, kiolvashatom bel?lük alfától omegáig rezzenéstelen és vibráló érzelmeid kottáit, s a szavaid szabálytalan, [… Tovább]

Vers

azúr

2008.09.02. Szendrői Csaba 3

  üvegszirmok kasán egy kislánnyal szalad a ló   ha ló…   és már elég a világból el velem.   Kirámol engem az üresség – ügyes légy! Én meg még ülök várom, látom ás… a lendület szemem dülleszti meresztem hát [… Tovább]

Elbeszélés

Ó, boldog ifjúság!

2008.09.02. dr Bige Szabolcs- 20

“Vannak maguknál fontosabb káderek, akiknek lakást kell adnunk!” – mondta a fő pártos elvtárs *      A zsúfolt autóbusz dülöngélve döcögött a kanyargós, rossz makadám úton. Olyan sokan zsúfolódtunk benne, hogy az ajtaját alig lehetett becsukni. Mégis a következő [… Tovább]

Egyéb

2006. ?sz

2008.09.02. Nádai Virág 0

Úgy döntöttem, elmegyek a h?ll?-kiállításra. Fiatalabb koromban is voltam, és emlékeztem rá, hogy milyen jó volt. Kifejezetten vonzódom a kígyókhoz, talán, mert mindenki utálja ?ket, irtózik t?lük csak azért, mert a világon vannak. Mi tagadás, én meg önmagamat látom bennük. [… Tovább]

Vers

Mutató

2008.09.02. Kántás Balázs 3

Viharzöld szemeid portugálul éneklik át belém az estét. Csontjaimat holdköpenyes pillantásod élezte röntgenfény metszi át. Nincs menetrend – vérköreimen egy elektromos-zöld villámvonat fut át. A homlokomon körberohanó csont-szürke mutató a mostba fúlva megáll.

Vers

Amennyi volt

2008.09.02. Kerekesné Varga Veronika 8

  Gyurmájából olvadt elkent figura a gyermek, elpilled kincsein, lelkét mártva abba a világba, mi felh?kön repít nehéz tájak leszegezett bokrai fölé. S fentr?l markolva minden az övé. Szelíd lelk? szül?k idejéb?l kitelne most még egy igaz ölelés. Fogyó Hold [… Tovább]

Mese

HINTAL

2008.09.02. Matos Maja 15

Jagos István szép meséje ihletett. Köszönöm neki! :)) Az én lovam olyan fajta, Feketeszín nyereg rajta. Kengyel, zabla, minden helyén. Himbálódzva jön énfelém. Reám kacsint fényes szemmel, sokat kérni, nekem nem kell. Felpattanok a nyeregbe, vágtatnék már ki a rétre. [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – 8.

2008.09.02. Petz György 8

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…)   XIX. A „gondviselés” megkísértése   Valentin-day el?tt pár nappal „jelek” hagyása: Geraldy: Te meg én; Pessoa-idézet a Kétségek könyvéb?l. Ezeket dobtam be postaládájába, mert minden önmagam lebeszélése mondat utolsó [… Tovább]

Novella

Ketten vannak

2008.09.02. Petz György 8

Amikor még tán az egyes busz is járt                 Az asszonyt a buszon láttam meg.             A belső ülésen gubbasztott, és olyan haja, feje, orra volt, akár egy perui indiánnak. Az arcán pedig kék folt tintaceruzával, majdnem olyan, [… Tovább]

Vers

A rét

2008.09.02. Takács Dezső 17

Kaszáltam eleget. Hullámzó rétjeinken csorda barangol. Nyomában az ősz. Öreg legény. Fagyos lábát kapdosva nézi, hol gőzölög még friss tehénlepény.   A kacagó nyár odavan, most vettem kezembe utolsó parazsam. Vágtámnak ha vége, elébed teszem le, bánj vele szelíden, meglátod [… Tovább]

Esszé

Filozófia

2008.09.02. Petz György 0

Minden mozog. Semmi sem mozog. És közben mi lesz az élettel?     Akkoriban áradásnak örült Kisázsia. Epheszosz apraja-nagyja boldogan rohant a folyóhoz, enyhülést lelni az izzó nyári melegben, amelyet a nagy éjszakai zivatarok hiába próbáltak mérsékelni. – Mit dünnyögsz? [… Tovább]

Vers

A kályha

2008.09.02. Balog Gábor -csataloo 4

  Hideg városban vagyok kályha, egyetlenegy, nagy, betonszobában állva, osztok kért-kéretlen meleget, hogy jusson mindenkinek. Gyomromban akáctörzs, nyírfa ága, pirosan sütök, nevetek bezárt világra, és huzatokkal feleselnek bennem szikrák-sziporkák, mosoly gegek, gondolatmorzsák, felém kitartott fázós kezek, elhallgatott üzentekre adott h?hullám-válaszok. [… Tovább]

Vers

Éreztem

2008.09.02. Dvorák Etela 25

…     két vízcsepp közötta kezed kerestems két mozdulat közöttmár éreztembenned a hullámzástaz élni akarásta láthatatlanmámoros vágyakozást