Németh Zsolt László : Jelenések

 
 
Láttalak a reggeli fényben,
árnyas lámpabúrák öblében,
kitárt ablakok üvegszárnyán
míg a szoba leveg?t vett lustán ..
 
Láttalak pupillák víztükrében,
szürke ködben, mégis tejfehéren,
s ma reggel ámokfutó autók felett ,
hol törékeny, áttetsz? angyal lebegett!
 
 
Legutóbbi módosítás: 2008.05.23. @ 17:45 :: Németh Zsolt László
Szerző Németh Zsolt László 37 Írás
Ha a bennem keringő, nyugtalanító, örömet adó gondolatokból egy keveset elmondhatok az embereknek, nyugodtabbak a napjaim, az álmaim s ezért csak hálás lehetek a Teremtőnek és Nektek akik olvassátok! A szociális szférában húzom az igát, néha embert próbáló feladat, de szeretem a hivatásom! Sikeres pályázatokon és publikációkon is túl, számomra nem az eredmények hajhászása a cél, inkább eljutni valaki-bárki belső ajtajáig... A rajz, festészet, zene sem idegen tőlem, motivációk számomra, ám igazán a lírában találom meg az önkifejezés leghathatósabb lehetőségét. Két ember: fiam és feleségem jelentik számomra az élet napos oldalát!