szomjaim jármozatlan
vonszolják imám
édesded igám
meglopták frigyládám
örökségem szétzilálva
és én keserveim fröcskölöm üt?ér hévvel
jegelt lélekvermekre
sercegésnek
s ha már a hold is
a kiszáradt kutakba szorul
árva cseppjén a voltnak
szilánkokra hullhat
hogy feszítsem ajzott szívverésbe
minden vessz?jét a múltnak
kifosztottan ez a nép
kifosztotta
a rázúdult század pokoli árja
kit érdekel kárja
csak sz?külnek
sz?külnek rendre a tépett bubi fejek
victoria beckham nyomán
s én nyüszítve szaggatom csuhám
völgyeim tépetten
vizeim metszetten
összeálltok-e még valaha puzzle ölelésbe
csepp a cseppel
völgy a völggyel
össze
szomjaim össze
