Régi id?k szele ne érintse arcodat,
s mint húsba vágó karcolat
ne raboljon több percet soha.
s mint húsba vágó karcolat
ne raboljon több percet soha.
Régi id?k szele ne érintse arcodat,
s mint húsba vágó karcolat
ne raboljon több percet soha.
Elveszett kor az. Mostoha.
Kiszáradt folyók a könnyek,
ahogy sápadt b?rödre sz?nek
emlékezést?l súlyos hálót.
S Istennek hívják a feltalálót.
Mert volt világ. De minek?
Volt szerelem. De kinek?
Misztikus tévedés az élet,
melyen átsétál vacogva a lélek.
Csak egy a törvény: feledni, feledni…
túl sokáig sohasem szeretni.
Dobd el messzire a régi id?ket.
Simítsd ki a borzolt red?ket
a megtépett id?n.
Most csend van, s mid?n
aludni térnek a reszket? árnyak,
rád mosolyogva új világok várnak.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:00 :: Briseis
