Kovács Henrietta : Ránk ki fog majd vigyázni?

Ha a folyók nem ringanak többé
s megáll szelíd karjuk víz-csigája,
hajnali kékségük könny? köddé
illan, mint az id? múló pántja
s medrükben üresség tanyázik:
akkor ránk ki fog majd vigyázni?

Ha az utolsó r?t levél lehull
s a tavasz intése sem idézi,
alant virágok, idejük elmúlt,
nem kell b?vös körtáncot igézni
s szépségük máshonnan hiányzik:
akkor ránk ki fog majd vigyázni?

Ha kihunynak a selymes csillagok,
nem a földre kúsznak, mint társaik,
kik csóvát szórnak sötét habokban
míg félnek; gyönge fényük nem látszik
s ha égi lámpás sem világít:
akkor ránk ki fog majd vigyázni?

Legutóbbi módosítás: 2008.01.28. @ 15:05 :: Kovács Henrietta
Szerző Kovács Henrietta 79 Írás
1991.10.20., Debrecen - a kemény tények....:) ÃÂrni, írni, írni... egyszer álmomban egy cseresznyefán ülő fiú megkérdezte tőlem, hogy mikor lennék a legboldogabb? "Akkor - feleltem - ha mindig ősz lenne, én pedig egész életemben egy fa alatt ülve írhatnék..." Ez persze így nem teljesen igaz, de majdnem... :) "Mint minden emberi lény, képes vagy szeretni. Hogy tanultad meg? Nem tanultad meg: hiszel benne. Hiszel benne, és szeretsz." /Paulo Coelho/