Zsákai Lilian : a fiú és a lány

részlet készül? drámámból

 

 

/a fiú övcsatjának koppanása a padlón/

l: nem hittem hogy ilyen gyorsan ideérsz
f: én sem
l: jó hogy itt vagy
f: nem egyáltalán nem jó ma sem tudtam semmit hozni neked
l: dehogynem itt vagy ez nekem elég
f: a vörös kígyót láttam fölkúszni a fára el akartam hozni neked a b?rét hogy szebb lehess réz-csillogásával
utánamásztam de csak a tegnapot találtam begubódzott egy ág végén és elérhetetlenné vált még láttam a kígyót egy pillanatra a nap fénye játszott teste vonalaival
gyönyör? volt feláldoztam volna érted arra gondoltam izzadva hogy az életem árán is neked adom ?t az áldozatunk lesz
de nem tudtam kockáztatni az életem
gyors volt és fémszer? elt?nt a lombok közt
a nemes tettek helyett két lehet?ség maradt vagy lemászom a fáról vagy ott maradok örökre társalogni a magányába burkólódzott nosztalgiázó tegnappal
l: ? mondott neked valamit?
f: nem értettem halk volt és hadart mint aki sokat kell elmondjon de nem bízik abban hogy bárki meghallgatja
l: egy szót sem értettél?
f: nem
de miért érdekel ez téged?

/szünet ágyban sündörgés /

l: érdekel hogy hogyan jutottam idáig
f: hogyhogy idáig? lecsúszottnak érzed magad?
l: nem nem csak
ez csak egy sztereotípia a 'hogy-juthattál-idáig'.
nem csak nem értem meg hogy hogy lettem az aki vagyok
f: ne gondolkozz ezen
a kígyó talán tudta volna felékesített volna ezzel a tudással ezt éreztem
l: de elszaladt

/a lány nevet/

l: a kígyónak nincs is lába
f: csak orra van és belei
l: és egy mítosza ahhoz hogy bölcsnek t?njön

/a lány még mindig nevet majd kényelmesked?n a takaróba fúrja az arcát /

l: nekünk sincs lábunk egyhelyben toporgunk
f: ez végletesség
l: ez telítettség
f: ez éjszaka
l: álmosság
f: aludjunk

/szünet /

l: és mi lehet a réz-kígyóval?
f: mindjárt meglátod

/a fiú simogatni kezd/

/a lány csiklandozottan felnevet arcát a melegbe fúrja/

/a lány lába a leped?n kapál/

/másnap délután hat a lány a szobában fésülködik/

/a fiú beront/

f: eltévedtem
l: hol?
f: búzamez? volt nekiszaladtam szívott az ég a csillagok szúrtak mint a dárda köveket vágytam de nem voltak csak tiszta keser? föld és törékeny zöld
l: a víztoronynál voltál?
f: túlmentem azon krokodilokat képzeltem a piócás patakba
l: egyszer megmartak mikor szemetet gy?jtöttünk
f: idealisták voltunk
l: kihalásztuk a zacskókat és a vécéül?két
f: kaland volt de semmi több
l: most feln?ttünk és támogatunk és elmarasztalunk

/a fiú föláll haját hátrasimítja kinéz az ablakon/

f: nem tehettünk többet akkor sem és most sem
l: mit akarsz tenni?
f: tenni akarok magáért a cselekményért
l: ez nem regény
f: de az
l: álmodozó
f: nem csak önz? vagyok alkotni akarok felfutni a domb tetejére
l: melyik dombéra?
f: nem emlékszel? oda vittelek tavasz volt és nyárfaszösz költözött hajadba
l: tüsszögtél
f: te is
l: vad voltál tetszett futottál bogár csípett este lett
f: csak kívántalak megélni
l: mit?

/a fiú visszaül az ágy szélére/

f: téged lágy voltál játszottál mint egy gyerek henteregtél a magas f?ben nem érdekelt semmi csak a nap melege
l: és a csókod
f: amit akkor még nem adtam meg
l: nem merted megadni magad

/a fiú nevet/

f: nem mertem megadni magam
l: nekem? a légynek sem ártanék

/a fiú elkomolyodik/

f: ha nem lennél meghalnék
l: ne légy megint végletes
f: csak ?szinte vagyok

/ a lány törökülésbe ül lábfejére görnyed/

f: a felel?sség nyomaszt ugye
l: semmi vagyok ne szeress
f: most te vagy végletes
l: csak félek hogy mi lesz ha el?bb halok meg
valamelyikünk szükségszer?en tovább fog élni ha a másik már meghalt
f: te vagy én? mi a tipped?
l: ne kínozz

/a fiú cigaretta után kotor rágyújt/

f: nem bírom ezt a feszültséget vagy te vagy én ez iszonyú ki lesz az els?

/a fiú és a lány a domb tetjén ülnek/

f: szerinted van valami az egész világot összetartó láthatatlan er?? ilyen éter vagy fekete anyag vagy isten vagy közös lélek vagy akármi ilyesmi
l: honnan tudhatnám?
f: nem azt kérdezem mit tudsz inkább hogy mit hiszel
l: nem tudom mit hiszek… az mindig változik most még csak nem is érdekel ez a kérdés
f: mi változik?
l: én változom mindig így a véleményem is

/a fiú maga elé bámul/

f: akkor te nem is létezel
l: már hogyne léteznék?
f: csak a pillanatban a következ?ben már nem vagy te nem vagy ugyanaz
l: nem az vagyok aki tegnap voltam
f: ez elég szörny?
nem tudsz mihez viszonyítani kifolyik a kezedb?l az egész homok iszap
l: hát végülis a pillanatnyi állapotom szerint tudok dolgokhoz viszonyulni
f: de az olyan gyorsan változik most mondtad
l: de nincs más… nincs stabilabb alapvetés
f: kell hogy legyen
l: mire kell az neked?
f: például hogy ne érezzem ezt a rohadt bizonytalanságot?
l: ezt most kérdezed vagy mondod?
f: mondom

/hallgatás a lány a fiú felé fordul/

l: na ne nézz már ilyen sötéten magad elé
f: akkor hogy nézzek?
l: ne legyél ideges
f: nem vagyok
l: de az vagy
f: hát ett?l aztán biztosan az leszek!

/a lány visszafordul nagy leveg? föláll/

l: elmegyek járok egyet
f: megbántottalak?
l: ha vigyázok akkor nem
f: szegénykém

/a lány nevet/

l: nincs bennem semmi sajnálni való

/a lány elmegy közben pitypang-labdákat rúg szét a fiú motyog/

f: mindent csak szépen lassan
érzéssel
szépen lassan
ne hagyd elmenni
de magamtól kell megmenteni

megmenteni
hagyd elmenni

/a fiú is feláll virágot szed a lánynak/

/a fiú vár/

/a lány visszatér kezében csokor virág/

l: neked hoztam
f: istenem de semmi vagyok

/másnap a fiú gitározik a lánynak/

/a lány mosolyog hallgatja haját csavargatja/

/a fiú egy dalt énekel/

f: könny? ujjaid hegyén
táncot jár az esti fény
megpihen s elalszik
könny? ujjaid hegyén

elfekszik a délután
szétterül a kék ruhán
lágy öled melegén
elalszik a délután

hajad fényes tengerén
táncot jár az esti fény
szél sóhajtja illatod
hajad fényes tengerén

harmat hízik ajkadon
harmatod lecsókolom
és újra várom csendesen
hogy harmat hízzon ajkadon

f: ezt neked írtam
l: gyönyör?
f: tényleg tetszik?
l: féltél hogy túl… negédesnek találom?
f: igen azt hittem nem
illetve nem tudsz belehelyezkedni a cinizmus meg az irónia az örökös kontroll miatt
l: ha valakinek ilyeneket énekelnek nem számít semmi legalább egy pillanatig semmi sem mérgezi a helyzetet
f: és mindegy hogy ki énekli neked?

/a lány sokatmondóan elmosolyodik/

l: nem önimádó vagyok hanem téged-imádó
f: ezt olyan nehéz elhinni
l: mit?

/szünet/

f: hogy engem valaki szeret
l: biztos mert te nem szereted magad
f: nem
l: mi nem?
f: én nem szeretem magam

 

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 12:12 :: Zsákai Lilian
Szerző Zsákai Lilian 40 Írás
Zsákai Lilian - hivatásos torzszülött