Pillanatkép

*

Át akartam menni az úton, s járdaszélen, a sarkon megálltam. Körülnéztem, és hirtelen úgy éreztem, mintha egy anima film közepébe cseppentem volna. Rohanó lábak dobogtak körülöttem, autók suhantak minden irányba. Felettem reklámok villogtak. Gondoltam, még jó, hogy a járda szilárdan áll a lábam alatt.

Ebben a pillanatban egy gördeszkás gyerek kirúgta lábam alól a talajt, és én úgy vágódtam hanyatt, mint a rajzfilm ügyeletes balekja.

Valahogy fölültem, és sajgó fejemet fogva kuporogtam a kövön. Senki meg nem állt. A rohanás, tülekedés, száguldás tovább folyt.

Egyszerre egy taxi fékezett előttem, a sofőr belülről kinyitva az első ajtót kiszólt:

Be tudsz mászni?

Bemásztam.

Hova?

Megadtam a címem.

Mi történt? kérdezte, miután meglátta vérző fejemet. Nem fizettél a csaposnak és kidobtak?

Fellökött egy gördeszka.

Meséld a nagyapádnak! hitetlenkedett. De mi közöm hozzá! jegyezte még meg. Különben már itt is vagyunk.

 

2007. június 26.

11látogató,1mai

Szerző dr Bige Szabolcs- 638 írás
Teljes nevem Bige Szabolcs Csaba. Orvos vagyok, nyugdíjas, Marosvásárhelyen végeztem 1960-ban. Most Olaszországban élek.

1 komment

Hagyj üzenetet