a hanganyag fellelhet? a médiatárban
csodának pottyant
gyermek
lázadó
arcán
megroppant
élte fénye
korán
s mint örökség
maradt rá
a bánat
tömjénezett
átka
áldozó halma
fabatka
?se háta
vakon nézett
vissza rá
vándorbot vezette
s hagyta
fiát
árván
lelenc
kosztba adva
unt tanóda
adott rá
-szép szót-
subát
hogy kiáltson
a pusztuló világba
hervadó virágra
terítse rá
cinizmusát
fedje sírját
élc
mint faragott szikla
rád?lt a világra
vonyítva
bámulsz már
a csillagokra
sziesztán pihen?
elme
tetszhalott emlékeken
szublimált
hálátlan
magyar kúriák
pedig csak árva volt
