Bodor Pál (Diurnus) : Nem tudom, miért szeretem a kutyám?

Érthetetlen. A kutyám korcs, kövér tacskó, nálam is alacsonyabb, színe zsemle, kis habbal. Ami  nem tacskó benne, az bármi lehet: focilabda, gumikrokodil, agyagkutya. Talán az utóbbi a legvalószín?bb.

Engem el?kóstolónak tart. Ha olyasmivel kínálom meg, amit még nem ismer, addig nem nyúl hozzá, míg meg nem kóstolom. Nem elég mímelni: a számhoz emelni, és megjátszani, hogy megrágom. Ilyenkor láthatólag kiröhög.

     Identitásának f? jele, hogy rettent?en büdös. Olyan nagy a b?z-aurája, mintha medve-nagy korcs lenne. A b?zmirigyét az orvos kinyomta, azóta nem telt meg, mégis olyan büdös, mintha családi házunkba hatszáz róka költözött volna. Aki belép az el?szobába (Zsabó ott alszik), annak megvan a véleménye rólunk. Ezek a büdösök!

     Általában szobatiszta, de nem mindig. Ha valamiért haragszik ránk, másnap fölfedezzük sötét nyomait az el?szobában vagy a fürd?szobában, s legtöbbször a ruhásszekrény el?tti kis benyílóban.

     Unokáim szerint több nyelven nevet. Er?s a humorérzéke. Anna, az óriás Bagi-kutya és a párducos rodéziai oroszlányvadász gyámja, ötévesen azt állította, hogy Zsabó (ez a kutyám neve, mert van egy fehér zsabója: habcsóknyi) nem szereti a disznó vicceket. Fogalmam sincs, hogy mit tudott Anna nyolc éve, ötévesen, a disznó viccekr?l. A vele egyid?s ikrek, Míra és Dani viszont kaptak egy fantasztikus, él? játék-kutyát, Tuti a neve, nagyon édes, és haragszik, mert nem fegyelmezem magam: mindig kacagok, ha látom. Azt hiszi, kinevetem.

    Szóval: szeretem a kutyámat. Nincs semmi érdeme, erénye, sajátos zsenije – teljesen átlagos, jópofa, kedves dög, ha érzi, hogy éppen elönt a szeretet, azonnal a hátára gurul, hogy simogassam és vakargassam. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért szeretem, még nem is gondolkoztam ezen soha. Másnak van talán valamilyen spéci oka szeretni a kutyáját. Nekem nincs. A dög nem dolgozik, nagyon büdös, sokat zabál. De néha kedvesen röhög. Meg azt hiszem, ? is kedvel, bár nem tudná megindokolni, miért, hisz egyáltalán nem szolgáltam rá. Talán együtt emlékezünk Mufurcra, aki anyja helyett anyja volt, és itt, a kerítésnél harapta át egy gonosz eb a torkát. Valószín?leg Zsabóval mindketten Mufurcot szeretjük egymásban.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:08 :: Bodor Pál (Diurnus)