Kastély Máté : Id?ben

Elpercegnek a percek, tova.

Eldödög lassan egy óra,

Elsétálnak a napok

Elrohannak a hetek,

S vissza se tekintenek

A hosszú hónapok.

Még a kézen fogott évek

Is mind elengedik egymást.

S végleg kihull az emlékek

Kezéb?l a kézfogás.

Mint egy rossz vonat kattog az id?.

Az utolsókat várva.

S min? gyorsan elviharzik egy élet.

A tegnapból a mába.

A holnap szava már a menetrendeken

A pályaudvaron, fázós reggeleken.

S én nem könyökölök örök éjben

Az ablakok nappali tüzében.

Egy vézna óra üti az egyeket.

De ki tudja meddig?

S én nem merek,

És nem tehetek semmit.

Csak végigtekintek a tört id? résén,

De ott is, ott is én állok, a másik végén.

Mint Mózesnek a tenger,

Hajlanak ívvé az évek,

A habok.

S gnóm tükrökön néznek

Rám, remények,

Kudarcok.

Hosszú folyosó. S te égve

Hagytad a villanyt konokul.

Eressz el! Hadd érjelek utol!

 

2006. január. 4

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 07:54 :: Kastély Máté
Szerző Kastély Máté 51 Írás
Kicsit elévült már ez a bemutatkozás. Bár talán már mind1 is újat írni. Aki akarta úgyis elolvasta már. Hát így visszagondolva hülyeség volt azt írni, hogy 16 éves vagyok, mert ezt mindig meg kell változtatni. Szóval arra jutottam, hogy a legjobb, ha a születési dátumommal kezdek: 1990. 06. 05. A többi maradt. Továbra is sok művészetet kedvelek, és művelek is, több kevesebb sikerrel. (Fotózás, színjátszás).