Kováts Eszter : Ha egyszer meghalsz

Majd akkor boldog leszek,
ha tekinteted fényörvénye helyett
szemed tompa kih?lt bogarát látom.

Majd akkor boldog leszek,
ha szavad többé meg nem rengeti
holdbéli jeges szörnyeteg világom.

Majd akkor boldog leszek,
ha nem rebben végig soha kezed
már lázas testem valahány zegzugán.

Majd akkor boldog leszek,
ha lüktet? dobhártyámon szíved
robajának hiányát érzem csupán.

Majd akkor boldog leszek,
ha torz agyarammal megmarhatom
szederjes ajkad hideg bilincsét.

Akkor boldog leszek,
mert akkor már csak a földé
csak a t?zé, a vízé, a fényé –
és csak az enyém leszel.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:43 :: Kováts Eszter