Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Ã?Å¡jra népszer? az Arisztotelészt cáfoló
H.Pulai Éva, 2011. január 12., szerda, 08:56

A Nyugat újra felfedezi Ibn al-Haytham (Alhazen) egyiptomi fizikust, a modern optika alapjainak lerakójátââ?¬Â¦

 

 

A Nyugat újra felfedezi Ibn al-Haytham (Alhazen) egyiptomi fizikust, a modern optika alapjainak lerakóját, akinek a 11. században született könyvét csak Newton hasonló témában írt alkotásával lehet egy lapon említeni.

(Ibn al-Haytham (Alhazen) (965. Basra -1040. Cairo) aki egy orvostudománnyal is foglalkozó matematikus és fizikus volt, és akinek, amellett, hogy a bolygók és az optikai jelenségek kutatásában jeleskedett, olyan kimagasló eredménye maradt az utókorra, mint a még kimondani is borzongató, kotangens tétel meghatározása.)

 

Az optika könyve egészen pontosan ezer évvel ezel?tt látott napvilágot. A sokat idézett m? világhír?vé tette a szerz?t, akinek életér?l azonban vajmi keveset tudunk. Ennek a hiánypótlásnak tesz eleget Jennifer Ouellette, aki a Physics World januári számában lehel életet a muszlim tudós elfeledett kultuszába.

 

A cikk arról a tíz esztend?r?l szól, amikor Alhazent szinte szám?zték a társadalomból és megfosztották könyveit?l, s megalkotta forradalmi ötleteit. A tanulmányból megtudhatjuk, mekkora félelem fogta el a muzulmán polihisztort, amikor a kalifa színe elé járult és ki kellett dolgoznia egy a Nílus áradását kordában tartó mérnöki tervet, s miután realizálta: elbukott, ezért büntetés vár rá.

Alhazen volt az egyetlen, aki megmenekült a bitófától, mivel sikerült elhitetnie a kalifával, hogy meg?rült. Az uralkodó bebörtönözte a tudóst, aki házi fogságában írta meg a hírnevét több évszázadra megalapozó munkáját.

 

A 11. századi Egyiptomban ugyanis még tartotta magát az Arisztotelész által kidolgozott elmélet, miszerint a látható tárgyak és a saját szemünk sugarakat bocsátanak ki, s ez felel látásunkért. Ouellette elképzelte, ahogyan Alhazen egyedül fekszik sötét szobájában, s miközben azon töpreng, miért nem bocsátanak ki fényt a tárgyak, azt kérdezi magától: „lehetséges, hogy az ókori tudósok tévedtek volna?”

 

A kérdés arra sarkallta, hogy a cellájában talált gyertyával és rézzel végezzen egyszer? kísérleteket és járjon a rejtély végére. Ezekben arra a következtetésre jutott, hogy nincs semmilyen olyan titokzatos „forma”, amelyet a tárgyak kibocsátanak; inkább olyan fényforrások vannak, amelyeket más tárgyak vernek vissza. Ezzel kimondja, hogy a fénysugár nem a szemb?l, hanem a tárgyakból indul ki, a szem csak felfogja azt.

 

Alhazen (965-1040) a kalifa halála után szabadult, majd élete hátralev? részében csillagászattal, matematikával, tervezéssel, fizikával és orvoslással foglalkozott; a hétkötetes Az optika könyve maradt élete legnagyobb teljesítménye, amellyel joggal vívta ki magának a modern optika megalapítója nevet.

 

 

Forrás:

Science Daily

múlt-kor

 

 



Olvasva: 1876 alkalommal