Szombat délelőtt átadták a Magyar Örökség-díjakat: hét oklevél és aranyjelvény kiosztásával heten jegyezték fel nevüket a „Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumában".

 

Bartók Béla, Antall József, a labdarúgó Aranycsapat, a Száztagú Cigányzenekar, Hamvas Béla, a Magyar Rádió, a Füvészkert és dolgozói - néhány név azok közül, akiket a magyar állampolgárok méltóak találtak a Magyar Örökség-díjra. A díj kitüntetettjeinek kiválasztása ugyanis az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik, állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt, a bírálóbizottság pedig kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Ennek megfelelően az elmúlt 15 évben az említett neveken kívül a számos olyan alkotó személyiség, életmű és csoportosulás is kiérdemelte a díjat, akiket elő kellett „bányászni" a feledés homályából, hogy példaként álljanak a mai nemzedék elé.

 

Erkel Ferenc életművéért és az általa alapított Budapesti Filharmóniai Társaságnak elsőként adták át a rangos elismerést szombat délelőtt az MTA dísztermében, de a Magyar Örökség-díj történetében először egy város is kiérdemelte az oklevelet és a Szent Koronát ábrázoló jelvényt: kultúraőrző- és teremtő tevékenységéért és példás nemzetszolgálatáért Hódmezővásárhely neve is bekerült a kitüntetettek nevét jegyző Aranykönyvbe.

 

„Van már leghűségesebb városunk, így nevezzük Sopront, van legbátrabb városunk, így nevezzük Balassagyarmatot, és most született meg az a magyar város, talán az első olyan magyar város, mely ezentúl a magyar örökség városa" - fogalmazott a bírálóbizottság tagjaként is tevékenykedő Jókai Anna, kinek tisztéül a díj átadása jutott. A költőnő az átadás előtt hozzátette: szívének különösen kedves ez a díj, mert szerinte ez a város úgy őrzi meg a múltját, hogy abból a jelennek is ad. A díjat Dr. Lázár János polgármester és országgyűlési képviselő, valamint Kószó Péter alpolgármester vette át.

 

Az ötvenezer lelket számláló, alföldi megyei jogú városról a „legvásárhelyibb vásárhelyi", Szenti Tibor író és néprajzkutató mondott rövid méltatást az összegyűlteknek az város történetéről és érdemeiről. Ezek között említette, hogy a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazást követően a város önkormányzata úgy döntött, meghirdeti a Hódmezővásárhely Tiszteletbeli Polgára minden határon túli magyarnak, aki azt kérelmezi - jelenleg húszezer főnél tartanak.

 

Szenti Tibor felhívta a figyelmet város kulturális életét alapvetően meghatározó, tágabb értelemben vett képzőművészetre, melynek íve a népi fazekasságtól a vásárhelyi hímzésig, a fotóművészetig, valamint a hazai alkotóknak több mint fél évszázada meghatározó teret biztosító Vásárhelyi Őszi Tárlatig terjed, és a hétezer éves hagyományokra visszatekintő, napjainkban is jelentős kerámiakultúra is fontos része. A városban elsőként létesítettek vidéken holokausztmúzeumot, tovább a szojvet megszállástól a rendszerváltásig terjedő időszakot bemutató, interaktív kiállítást az Emlékpont múzeumban. A település 1997-ben elsők között kapta meg az Európa Díj becsületzászló fokozatát, 2009-ben az Év Városa és az Év Honlapja díjakat.

 

Szenti Lajos a város jövőbeli terveiről is szót ejtett: „A mezőgazdaság fejlesztése, a ráépülő feldolgozóiparral, a családi gazdaságok támogatásával, továbbá az oktatás és a művelődés kiteljesítése, de műszaki múltunk is kötelez" - fogalmazott a néprajzkutató. Az ünnepségen közel száz hódmezővásárhelyi polgár is megjelent: röviden őket is megtapsolta a közönség.

 

Hódmezővásárhely mellett a Magyar Örökség-díjat kapott elismerésül a Bajorországban menekült magyarok gyermekeinek fenntartott Burgl Kastl Magyar Gimnázium fél évszázados nevelő tevékenysége, a Kárpát-medencei Magyar Középiskolák nemzetmegtartó szellemisége, Kligl Sándor szobrászművész plasztikai világa, a Hangya Szövetkezetek a vidék magyarsága gazdasági gyarapodását szolgáló tevékenysége és Hegyi-Füstös István hitben megélt közírói munkássága.

 

Az elismerések odaítéléséről a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság döntött. A kitüntetést életre hívó Magyarországért Alapítványtól a díj gondozását 2003 márciusában vette át a Magyar Örökség és Európa Egyesület.

 

Hajós Alfréd posztumusz Magyar Örökség díja

 

A Magyar Örökség-díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A bizottság elnöke 2000-ig Mádl Ferenc, 2000-től pedig Hámori József lett. A Magyar Örökség díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a Magyarság Szellemi Múzeumát. Erdélyből az évek során elismerésben részesültek közül megemlíthető: Kolozsvári Református Kollégium (2007), Báthory István Elméleti Líceum (2005), Böjte Csaba és az általa vezetett Dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium (2002).

 

Példaként ezzel a díjjal kitüntetett személyek: Melocco Miklós, Sinkovits Imre, Gyulai István, Zsivótzky Gyula, Földi Imre, Magyar Zoltán, Nagy Gáspár, Domokos Mátyás, Bay Zoltán.

 

A Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. A Bírálóbizottság első elnöke, köztársasági elnökké történt megválasztásáig Mádl Ferenc volt.

 

A Bírálóbizottság tagjai évente 12 alkalommal ülnek össze, március, június, szeptember és december hóban. Egy-egy díjátadáshoz három összejövetel tartozik.

 

·     Az elsőn történik a beérkezett állampolgári javaslatok elbírálása, majd titkos szavazás útján először 10, majd további szűkítéssel az aktuális 7 jelölt kiválasztása. Ugyanekkor fogalmazzák meg az oklevelek szövegét, majd összeállítják a díjátadáshoz kötődő kulturális programot.

·     Körülbelül két hét múlva kerül sor a laudációk meghallgatására – a közbülső időben intenzív szervezőmunka folyik.

·     A kérdéses hó utolsó előtti szombatján kerül sor a díjkiosztó ünnepségre, mely szigorú forgatókönyv szerint történik. A forgatókönyvet megkapják a bizottsági tagok, az adott helyszín rendezői, az újságírók, eseményrögzítők, az MTI-s, rádiós és TV-s tudósítók.

 

 

Forrás

J.A. – hetivalasz.hu

hu.wikipedia.org