Héttorony irodalmi magazin
HírekÍrásokGyereksarok Torony KommentekNaplókMédiatárKeresőTagjainkSúgó
Magyar Versek Kertje
H.Pulai Éva, 2009. június 11., csütörtök, 12:58

Megjelent és kapható René Bonnerjea nyelvészprofesszor, költ? és m?fordító újabb antológiája, immáron a harmadik.

 

Megjelent és kapható René Bonnerjea nyelvészprofesszor, költ? és m?fordító újabb antológiája, immáron a harmadik. Ez a kötet is kétnyelv?, s benne válogatott magyar költ?k versei és a költemények angol fordítása olvasható.

 

Az Angliában él? hindu/angol származású René Bonnerjea professzor nemzetközileg elismert tekintély, s nemcsak a nyelvészet terén, de szépirodalmi tevékenysége okán is. M?fordítóként is tevékenykedik, angol-hindusztáni-francia-német és magyar nyelvekb?l fordít oda-vissza.  A professzor úr több, mint negyven évig élt Magyarországon (felesége, Márta is magyar hölgy), többek között a valamikori Eötvös Collegiumnak is tanára volt, egykori tanítványai között számon tarthatjuk Benyhe Jánost, Domokos Mátyást, Fodor Andrást, Gyapay Gábort, Lator Lászlót és Réz Pált.

 

A Magyar Versek Kerje (A Garden of Hungarian Poems) egyidej?leg jelenik meg Budapesten, Londonban és New Yorkban. A kötetben a klasszikus és huszadik századi magyar poéták mellett tizenhat kortárs költ? m?vei is szerepelnek, közöttük a Héttorony néhány egykori és jelenlegi tagja: Kemenes Kálmán, Nagy Alexandra, Vesztergom Andrea és Rossner Roberto.

 

 

 

„Ebben az Antológiában megjelent magyar költemények és angol fordításai közül egyik sem szerepelt a „Magyar verskoszorú” elöz? két kiadásában. E kötetben új magyar klasszikus Költ?ket fordítottam, mint például Petôfi Sándor Nemzeti Dalá-t és Ady Endre híres Góg és Magóg cím? versét, valamint két erdélyi költ?, Dsida Jen? és Sinka István néhány költeményét. A könyv f?leg tizenegy modern magyar költ?, az „Új Generáció” verseit és azok fordításait öleli fel. A költ?k témája és inspirációja mély és változatos. Így: a klasszikus forma és versmérték szeretete (Vesztergom Andrea, Bognár Stefánia); a halállal szembeni sztoicizmus (Svábenszki Pál); a m?vészet a költészettel való kiegészítése (Dombrádi István); a mély fájdalom melyet felesége halála felett érez (Kemenes Kálmán); a pszichiátria költészete (Czák Mária); súlyos fizikai fájdalom (Horváth Magdi); küzdés a tiszta szerelemért egy viharos világban (Szilágyi Nóra); az árvaság szomorúsága (Györgyi Béla); elveszett célokért hiába való küzdelem (Kurkó Éva); és végül egy szeretett férj elvesztése (Gácsné Ring René). A következ? modern költ?k m?veib?l is fordítottam: Csivonálim Acinad, Csontos Márta, Mukli Ágnes, Nagy Alexandra, Petre Anett, Rossner Roberto.”

 

René Bonnerjea

 

 

 

Prof. Dr. René Bonnerjea

 

A nemzetközi szaktekintélynek számító nyelvészprofesszor Indiában született 1914-ben, a hindu rassz tagjaként. Apja, Dr. Biren Bonnerjea ethnológusként maga is elismert tudósnak számított, aki a két háború közötti években Magyarországon élt, s a Brit Királyi Akadémia felkérésére végzett kutatásokat.

.

René Angliában diplomázott, nyelvészeti, illetve összehasonlító-nyelvészeti tanulmányai nyomán, majd szüleit követve maga is Magyarországra költözött. Miután megtanult magyarul, valamelyest elmélyedt a magyar nyelv gyökereiben is, tanulmányozta a csuvasz, cseremisz, és egyéb altáji nyelveket. Tanári állást vállalt, francia és angol nyelvet tanított az Eötvös Collegiumban. Mintegy 40 évig élt ezután hazánkban. Felesége, Márta is magyar hölgy, ki mindmáig társa az életben, s segít?je a tudományos, illetve költészeti munkájában.

.

Egyik legismertebb, s nemzetközi szaktekintélyét leginkább elmélyít? munkája az eszkimó-aleut nyelv ázsiai, s?t európai gyökereit vizsgáló munkássága. 1971 óta publikál e tárgyban, dolgozatait a Magyar Tudományos Akadémia, illetve az International Journal of American Lingustic közli rendszeresen. E tárgyban végzett nyelvészeti kutatómunkáját könyv alakban is megjelentette – Eskimos in Europe – címmel. Véleménye szerint az eszkimo-aleut nyelv szignifikáns hasonlóságot mutat az ural-altáji nyelvek bizonyos csoportjaival. Türk hatást is feltételez, ám vélekedése szerint a legnagyobb hasonlóság a kés?bb a magyar népcsoportba asszimilálódott jászok, a jászság eredetileg beszélt nyelvével fedezhet? föl.

.

Dr. Bonnerjea m?fordítóként angol, hindusztáni, francia, német és magyar nyelvekb?l fordít oda-vissza, legnagyobb szerelme azonban a magyar költészet. Már 1941-ben (még alig beszélve magyarul) –  lefordította és kiadta Ady  legszebb verseit (Poems by Endre Ady). Ezt a korai vállalkozását többen, például Somlyó György, hevesen támadták. Szerencsére e kritika nem vette kedvét a professzor úrnak, s azóta is fordítja a magyar verseket, franciára és angolra.

.

Olyan hiánypótló m?fordítás-kötetek munkatársa lett, mint a Tertia Press angol nyelv? sorozatáé: „Laments for Tartarian Destruction”

(Siratóénekek a tatárjárás-kori Magyarországból, vagy a  „16-17th Century an Kuruc Poetry” (XVI-XVII. századi és kuruc költészet), illetve a „Folk Poetry and Medieval Poetry” (Népköltészet és a középkori költészet).

Francia nyelve két kötetnyi magyar verset fordított: „Ma route vers toi” Vol I – 1998, és Vol II – 2001.

Angol nyelven pedig immáron a harmadik, lexikon méret? és vastagságú antológiát jelenteti meg idén. „Wreth of Hungarian Poetry I-II” (Magyar Verskoszorú I-II), illetve az idei produktum: „A Garden of Hungarian Poems” (Magyar Versek Kertje).

2008-ban – Kemenes Kálmán költ? felterjesztése nyomán – a professzor úr komoly állami elismerésben részesült a magyar kultúra terjesztése, a magyarság jó hírének nemzetközi közegben történ? öregbítése okán; „A Magyar Nemzetért” – kitüntetést Petrubány Miklóstól, a Magyarok Világszövetségének elnökét?l vehette át. 

 

Rossner Roberto

 



Olvasva: 3591 alkalommal